Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
152 nak. Bp. főkapitányának és az összes kerületi főkapitányoknak magatartásuk és miheztartásuk végett megküldetett elénk tárja, hogy: «Az ország különböző részeiből beérkezett bizalmas jelentések szerint,hogy az Amszterdamból kiinduló bojkottal és az orosz vörös hadsereg előrenyomulásával kapcsolatban célzatosan terjesztett hírek hatása alatt a kommunista eszmék híveinek fokozottabb mozgolódása észlelhető. Lázító tartalmú röpcédulákkal árasztják el az országot, különösen a demarkációs vonal mentén, amelyek főként a nemzeti hadsereg fegyelmének megbontásé;. célozzák. Agitátorok működnek a váro:'si munkásság és a falusi lakosság körében egyaránt. ... Az agitáció hatásaként ismét megjelentek a kommunista eszmék híveinek gomblyukaiban a piros szekfű. egyéb piros virágok, sőt egyesek a piros nyakkendújükre még az úgynevezett «jogtűket» is kitűzik. Vannak olyanok, akik czégtáblájukat tendenciózusan pirosra festik át. halottaik sírját vörös fejfákkal látják el. stb.» A rendelet a továbbiakban a legszigorúbb megtorlást követeli. Felkéri az alispánokat, hogy alárendelt közegeiket fokozottabban ellenőrizzék, és az erélytelenséggel szemben megfelelően járja - nak el (42). A félelem és a rettegés hangján írt rendelet nemcsak azt mutatja. hogy a legkisebb megmozdulás is félelmet ered - ményez a burzsoázia köreiben, hanem azt is. hogy minden terror ellenére is a munkásosztály legjobbjai nem adták fel a harcot, hanem a megváltozott körülményeknek megfelelően, illegálisan igyekeztek soraikat rendezni és a felszabadulásért küzdeni, Békéssámsonban pl. minden nyomás ellenére is működött «A Békéssámsoni Iparosok. Kereskedők' és Szellemi Munkások Egyesülete». Mivel ezen szervezet alapszabályzatát nem hagyták jóvá. lényegében illegálisan dolgozott. A békéssám - soni elöljáróság megállapítása szerint «...tagjaik között nem teljesen megbízható egyének is vannak.»(43) Tanulmányunkban igyekeztünk bemutatni vármegyénk és Orosháza történetének! legszebb. leghősibb korszakát, a nagy forradalmi átalakulást, a dolgozók felszabadulásáért vívott harcot. A tanulmányunkban foglalt korszak szerves része annak a történelmi folyamatnak, amely - előzményeit nem számítva - 1891-ben indult el az agrárproletáriátus harcával • és amely megteremtette az alapot az 1919-es forradalmi átalakuláshoz. Végül is 1945-ben ez jutott teljes győzelemre a Szovjetuniónak a fasiszták felett aratott gyötrelmével. Mennyire előrelátó volt Lenin, aki 1919-es üzenetében ezt írta: «Kikerülhetetlen a mi győzelmünk, elvtársak ! Mi hisszük és tudjuk, hogy Önökkel együtt sikerülni fog felépíteni a kapitalista rablás romjain a mi emberi testvériségünk és az összes népek szolidaritásának új világát. Éljen a világforradalom ! Éljen a proletárdiktatúra!» (44) Büszkén tölthet el bennünket az a tudat, hogy 1918-19-ben vármegyénk dolgozói ott voltak a haladás élvonalában. Elmondhatjuk Móra Ferenc szavaival: «Talán sohase volt még a történelemben diktatúra, amely ilyen megalkuvástalan kemény, és mégi» ilyen istenien emberséges lett volna.» (45) Legyen példa és iránymutatás ez számunkra. *A múlttól a tüzet akarjuk átvenni, nem pedig a hamut». - ahogyan a nagy francia szocia - lista békeharcos. Jean Jaurés mondotta.