Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
147 Vendéglőkben, kávéházakban a záróra £ őre és 30 perc után mindenki lakásán tartózkodjék. Igazolván}' nélkül ez időn túl az utcán tartózkodni tilo& Dobos l8)vén városparancsnok Gyula. (29) A kormánybiztosi feladatot ellátó három tagú direktórium felhívást közölt a vármegye munkástanácsaihoz a forradalmi cenzúra be - vezetésére, «Amely lap a proletárdiktatúrát kritizálja, vagy arról veszélyeztető axtódiun: ír, azonnal beszüntetendő, vagy a proletárdiktatúra szolgálatába állítandó, »(30) Ezen rendeletek kibocsátásával egyidőben megkezdték a Vörös Hadsereg toborzását, melyet a békéscsabai Hadosztály Parancsnokság és a Népbiztosság intézett, A már korábban megalakult katonatanácsokból, azok irányításával a belső rend védelmére megszervezték a Vörös őrséget. Meg kell említenünk azokat a katonákat, kik sokan voltak, s noha nem voltak kommunisták, a nép ügyét szivükön viselve teljes odaadással álltak a proletárdiktatúra ren - delkezésére. Ilyen katona volt Dr, Jakobik József főhadnagy, orosházi városparancsnok is. aki Orosházán a Vörös őrséget megszervezte kb, 200 emberrel Később vállvetve küzdött a kommunistákkal a betörő imperialista célokért küzdő románok és az ellenforradalom ellen. A nemzetiségekhez felhívással fordultak: «Románajkú testvéreinkhez! Korszakos, nagy átalakulások izgalmas óráiban testvéri együttérzéssel fordulunk hozzátok románajkú testvéreink! Testvéreink! Itt a helyetek miköztünk! Az elnyomottak fájdalma nemzetközi fájdalom, amit _r.-k nemzetközi forradalommal lehet csak orvosolni.»(31) Ebből a kiáltványból kitűnik. hogy a nemzetiségi problémának az internacionalizmus forradalmi szellemében történő megoldására törekedtek, nem rajtuk múlott, hogy azt nem valósíthatták meg. A tanácsok választásának nagy lelkesedéssel tett eleget vármegyénk lakossága. Megalakult a «Békésvármegye Munlás-Katona-Földműve s Tanácsa» a Forradalmi Kormányzó Tanács XXVI. számú rendelete alapján, s átvette Békés vármegye ügyeinek intézését Gyulán, április 14-én. E napon Békésvármegye Munkás- Katona- és Földműves Tanácsának első ülésén Martos Manó elvtárs, az ideiglenes megyei direktórium egyik tagja nyitotta meg az ülést, akinek indítványára a tanács Görbics László orosházi elvtársat választotta meg az ülés vezetőjének jegyzővé pedig Dr. László elvtársat (Gyula). Ezen az ülésen választották meg a 25-30 tagú megyei Intéző Bizottságot, , valamint a három tagú direktóriumot. továbbá az Országos Tanácsba kiküldendő képviselőket. A Megyei Intéző Bizottság tagjai voltak: Gyulai járás: Martos Manó, Kiszel Antal. ifj. Sál István. Csomós János. Ettig Károly (Gyula), Rápolti Vilmos (Két - egyháza). A csabai járásból: Bottá Pál, Fábián György. Szentgyörgyi Marcell, Baukó Mihály (Csaba), Nagy András (Kígyós). A gyomai járásból: B. Molnár Imre (Gyoma). Bartos Pál (Endréd). A szeghalmi járásból: Vasvári István (Szeghalom). Makai Mihály (Füzesgyarmat), Rózsa János (Kőrösladány), A békési járásból: Petrucz Traján, Horváth Sándor, őri Sándor (Békés), Hay JózsefíMezőberény). A szarvasi járásból: Valent György (Szarvas), Halász Aladár (Békés - szentandrás), Molnár Pál (Kondoros). Az orosházi járásból: Görbics László (Orosháza), Németh András (Orosháza), Szokolai Pál (Tótkomlós), Horváth István (Csorvás). A megyei direktórium tagjai: Martos Manó, Somogyi Imre, ifj. Sál István. Az Országos Tanácsba delegáltak: Bottá Pál (Csaba),Rajki Sándor (Orosháza), Kiszel Antal (Gyula), Demeter György (Szarvas), őri SándoríBékés), EMolnár Imre (Gyoma). A Megyei Munkástanács elnökévé Martos Manót, titkárává Sál Istvánt jelölték (32) Rajki Sándornak az orosházi földmunkások /képviselőjének megválasztása, illetve jelölése az Országos Tanácsba nagy választási harc eredménye volt Az Alföld szálló termében tartott választói gyűlést megelőzően nagy agitációt fejtett ki «Ellenjelölt» Szabó Sándor volt, aki később visszalépett A parasztok lelkes támogatása Rajki Sándor győzelmét jelentette.
