Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
135 gátjuk. A földműveléssel foglalkozó kereső népesség megoszlása szám szerint 1920-ban. a környező megyék helyzetét is bemutatva a következő: Vármegyék: összes kereső: gazdasági cseléd, napszámos Békés vnj.96.651 48.852 Bihar vm.60.588 29.286 Csong.ád vm.46.645 21.994 Az agrárnyomor megyénkben ijesztő mérető volt. Ha a továbbiakban megyénk járásaira bontanánk fel az adatokat, az akkori hét járás viszonyait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az agrárproletárság száma szemben a gyulaival (4.494). békéscsabaival (5.439), az orosházi járásban volt a legnagyobb (11.418), Orosházát, mint járási székhelyet kiemelve , 1920-ban a helyzet a következő: a mezőgazdaságban kereső népesség száma összesen 5.782 volt. önálló birtokos csupán 1,901. cselédek és napszámosok száma pedig 2.468(8). Úgy gondoljuk.ezek az adatok szükségesek voltak ahhoz, hogy megérthessük azt a szociális helyzetet, melynek következménye volt az is, hogy az emberek kénytelenek voltak a községek.városok emberpiacain.a «köpködőn5 árulni magukat. A szenvedés hosszú, gyötrelme» évtizedei. a nyomor iskolája az igazság kereséséhez vezetett. Az igazság kereséséből, a kizsákmányolás felismerése lett. A következő lépés már a harc volt. Az osztályharc bázisát a zsellérek, napszámosok, kubikosok, konvenclós és éves cselédek adták, akik természetes szövetségesei voltak az ipari prole á riá - tusnak. Az osztályharc hagyományai Orosházán egészen 1848-ig visszanyúltak.amikor nagy földosztó mozgalom zajlott le (Csákói- puszta megszerzése). Nem véletlen az semhogy; £869- ben Táncsics Mihály az orosházi szegénypa - rasztok képviselője lett. 1891 május 1-én itt zajlott le az u.n. zászló forradalom. Orosházán alakult meg 1895-ben a földművelőkongresszust előkészítő bizottság, amely 1896-ban egy földművelő újság, megindítását javasolta. 1901. októberében Vérkonyi István a földmunkások kiváló harcosa az országgyűlési választásokon. mint képviselőjelölt lép fel Orosházán. De Achim András tevékenysége is ide tartozik, aki a békéscsabai nőegylet elnöke volt, majd országgyűlési képviselő lett. Objektive a forradalmi helyzet kialakulásának egyik helyi feltételét a földkérdés megoldatlanságában, az agrárproletárság nagy számában láthatjuk, mely talaja volt a szocialista eszmék beszívódásának. elterjedő - sének. A szociáldemokraták és a föld munkások első kapcsolatai a Il.lnternacionálé megala - kulásának idejére tehető. A szociáldemokrata agitáció hatására szervezkedés indult meg megyénkben. Az 1880-as években élt Orosházán egy Gintner István nevezetű órásmester. aki meggyőződéses szociáldemokrata volt, Frankel lapját a Munkás Heti - Krónikát terjesztette. A szociáldemokrata párt alakuló kongresszusán. 1890. dec.7-én és 8-án, az orosháziak küldötte Gintner volt. Gintner fel is szólalt a kongresszuson és elmondta, hogy milyen viszonyok között élnek a békésmegyei földművesek, hogy az év kétharmadát munka nélkül töltik el. Csupán a cséplési idő - szakban kereshetnek naponta 2 Ft-ot, de ezt is rövid ideig (9). A kizsákmányolásnak, a nyomornak következménye, hogy a szocialista eszmék nemcsak behatoltak az agrárproletárság tömegeibe.hanem ható tényezővé váltak. földmunkásegyletek alakultak az 1890-ea évek elején. Nagy szerepet játszottak az 1891-e8 mozgalmakban, és az 1906-os arató és cselédsztrájkok idején Orosházán, Békéscsabán. Battonyán. Hódmezővásárhelyen. 8tb. Ezek a munkásegyletek többségükben az 1910-es években is működtek (10). Később azonbhn mindinkább politikamentessé váltak . Az osztályharc vezetése a szociáldemokrata;. párt kebelében működő szakszervezetek kezében., volt. A szociáldemokrata párt 0- rosházán hivatalosan nem működött, hanem Szabadság Egylet fedőnév alatt tevékenykedett. A szociáldemokrata mozgalomnak három árnyalata volt Orosházán: A Szabadság Egylet volt a szociáldemokrata párt
