Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Az 1906-os Orosháza környéki nagy aratósztrájkok a nép emlékezetében
129 De még érte pénzt nem láttunk. Bementünk mink a némethez, A nagyságos intézőhöz, Uram, égető a szükség, J^enyér nélkül a munkásnép. De 6 csak a vállát vonja S a szerződést mutogatja. Keresi a kassza kulcsát, Kirántja annak fiókját. Itt nincs pénz, én nem adhatok. De a takarékból majd hozok Ötös kamat nem nagy summa, Szegény ember azt kibírja. (4) A bandagazda nem részelt többet, mint a többi, A vállalkozó azonban legtöbbször kapott egy kis “culápot*. Ezt talp a Iá si költségnek hívták (Talpalás: utánjárás.) Ez rendszerint a jószága számára valami ta - kormányfőié volt. *A vállalkozó az urasághoz húzott ? A munkások között úgy viselkedett hogy meg ne verjék.» A marokverőt a kaszás fizette, Bére §• 10 korona 1 pár bocskor és 1 fejkendő volt Pusztaföldváron 2 búzát és 1 fejkendőt. vagy 150 kg búzát és 50 kg árpát kapott A marokverő a munkabérét rendszerint pénzben kapta. 2. Aratósztrájkok Adatközlőnk szinte kivétel nélkül a bő termést és az alacsony munkabéreket jelölték meg az 1906-os nagyméretű aratósztrájkok kitörésének okaiként A visszaemlékezés szerint ebben az évbe* rendkívül bő termés volt ‘Csuda nagy volt a gaz.» Sok gabona megdőlt s ‘utoljára tetejére került a folyon - dár,* Nehéz aratás volt Nem haladtak Naponta csak'400-500 négyszögölet tudtak le vágni 60-70 kereszt is volt 1 kát hold földön. Az emberek kidőltek az aratásból. Combos János szerint Gádoroson nem lehetett tudni hogy hol és ki kezdte el a sztrájkot Mindig voltak hírvivők, akik az egyik uradalomból a másikba jártak hogy a sztrájkoló munkások felvették-e a kaszát ? Rendszerint marokverők voltak Azokat nem figyelte úgy a csendőrség. Kiskirályságon az aratók összebeszéltek hogy tekintettel a jó termésre és a rendkívül nehéz aratásra - javítást kérnek az uraságtól. Még a vállalkozó is benne volt a sztrájkban - emlékszik vissza Starabecz Ferenc gádorosi lakos. Egy harmadik gádorosi ember úgy tudja, hogy *egy éjszaka egy ember felkereste az aratókat, 8 azt mondta, hogy másnap ne álljanak munkába, 8 kérjenek javítási» Frák Pál nagyszénási régi munkásmozgalmi ember szerint az aratósztrájkokat azok az emberek kezdték, akik ismerték a szocialista irodalmat, a szocialisták. A földmunkások, cselédek és szegényparasztok 1906 nyarán a korábbi évekhez hasonlóan szervezeteik központjától, vezetőitől magukra hagyatva vívták harcukat, de a helyi szervezet nem egyszer hathatós segítséget nyújtott nekik (5) Sok helyen a szervezkedő földmunkásság volt a kezdeményező. Sok helyen az önfenntartás ösztöne vezette a munkásokat a sztrájkba. A hatósági közegek mindenütt azt hangoztatták, hogy a sztrájkok iz - gatás útján keletkeztek Jó ürügy volt ez a földmunkások szervezeteinek felszámolására . Pedig «Nincs az éhes és korgó gyomornál nagyobb izgató!» - mondta parlamenti felszólalásában Achim András csabai parasztvezér. (6) Legtöbb helyen a munkások követelése igen szerény volt Gádoroson azt követelték, hogy 1(13 rész helyett 1/10 részt részelje - nek Nagyszénáson pedig 1/12 rész helyett 1/10, vagy 1/11 rész illesse a munkásokat, s a biztosíték is nagyobb legyen. A kiskirályságiak a hordás elengedését s fejenként 2 kocsi szalmát kértek A kaszát letevő munkásokkal szemben az uraság is szervezkedett. A környék földesurai Gádoroson Jurenák Sándornál gyűltek össze , tanakodni A munkások mindenütt néhány tagból álló küldöttség útján tárgyallak az urasággal. Királyságon Bárány József vállalkozó, valamint Szalay János és Sípos János képviseL ték a sztrájkolókat. Legtöbb helyen azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre. A szembenálló felek közötti drámai fe -
