Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Leletmentő ásatások Orosháza környékén
8. talált S-végfi' ezüst hajkarikán (3.kép 2.)kfvöl a templom téglaméretei (32) is támogatják A templom és temeti körül a hajdani falu felszíni nyomait figyelhettük meg. (33) A nyomok - mint hasonlókért helységeinknél általában (34) - szétszórt, rendszertelen településformára vallanak s évekkel ezelótt a tanya építésekor edényekre és tűzhelyekre akadtak Hitelesítésükre a rendel - kezésünkre álló terület majd minden kiemelkedőbb pontját átkutattuk de a várt lakóhá - zak helyett csak elszántott külső kemence maradványokat találtunk 1955. október 23-án azonban a közeli FüIÖp András-féle 12 sz. tanya mögötti partos részen levő homokbányában - ahonnan szórványként néhány XII.sz.-i edénycserép. (35) (3.kép,3.»5.),friesachi érem(36) (3.kép. 4.). valamint XVI.sz.-i vaspatkó (37) ( 3. kép 1.) került elő - sikerült egy nagyjából körte alakú vermet feltárni . A verem körvonalai (7.kép) a bánya É-i falában 40 cm mélyen tűntek elő; át - mérője itt 114 cm voll Mélysége a lekopott felszíntől számítva 160, fenékátmérője 138 cm. A sárga agyagba mélyedő verem vízszintes fenekét és oldalát enyhén kiégették A laza kitöltő hamuval kevert földben edénytöredékeket(38) (4.kép 1-2..4-8.), laposfejű elgörbült vasszeget(39) (4.kép,7.). hegyesvégű fél yassarkantyút(40) (4.kép 3.).sarló darabot (4.kép 6.) és IlGéza (C.Í>UiI.Í45 ) ezüst dénárját találtuk A verem a Tiszalök-Rázom -pusztai vermek egyik típusát (41) képviseli s korát II. Géza érme a XIlsz. közepére helyezi Éppen ez a viszonylag korai datálás indokol - ná a környező területek feltárását, mert le - letmentésünk során a falu életéről igen ke - veset tudhattunk meg. Csak a veremből előkerült sarkantyú mutat lovas életre, a sarló pedig földművelésre, Ül gabona-termesztésére enged következtetni Edényeik - a cserepek tanúsága szerint - a kor Ízlésének megfelelőek 8 kenyérfélék sütésére külső kemencéket használtak írott emlék-tudomásunk szerint - nem szól olyan településről, amely az egykori helységgel azonosítható volna. Templomé - nak falai - mint fentebb láttuk - a XVIII .’ sz, végén még állottak amiből egyes kutatók (42) arra következtetnek hogy a későközépkori Tótkutas falu temploma feküdt e helyen. (43) E téves feltevést azonban ásatásunk eredménye megdönti, mert a község már az 1241-42 évi tatárjáráskor el - pusztult, (44) Tótkutas viszont még 1563- ban 25 kapu után fizetett adói (45) s házainak helyei lelőhelyünktől 3 km-re ÉNy - ra, Békéssámson Cserepes nevű határré - szében, a Vörös CsÜlag Tsz központja mellett (Hajdú Bálint-féle kastély) a Száraz - ér partján ma is jól láthatók C46)(Lkép) . Oldevél 1437-ben említi először e falu nevét, (47) de az előkerült leletek azt mutatják hogy a település gyökerei lenyúlnak a XII. sz. elejéig. Jegyzetek (1) ifj. Olás» E.. Középkori leletek Békéssámsonon. Emlékkönyv hazánk felszabadulásának és az Orosházi Szántó Kovács Múzeum fennállásának 10 éves évfordulójára. (Orosháza, 1955.) 25-32; Radnóti A. . Arch. Éri 81. (1954>-76; B.Thomas E-Sz. Burger A., Arch.Ért82 (1955) 98-99, (2) A km kő számozása Tót-komlós főterénél a Komié szálló előtt kezdődik (3) Eredetileg Tótkomlós község le - véltárában. Közölve A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve (Békésgyula, 1882-83) IX . kt-ében. E térkép a Bogárzó lapost “ Szék* néveff: jelöli meg. (4) Walaszky P„ Adatok Tót-Komlós
