Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Elek László: Táncsicsra vonatkozó dokumentumok a Gyulai Állami Levéltárban
Ill nem csak eszmémet mondám el hogy a tó - lőtt gondolkodva. Jövendőben az megválást - tathasaék Negyedik eszme: okát adni mért győzik le a németek majd minden csatában a franciákat. holott eddig épen a francziák tartattak legharcziasabb. legyőzhetetlenebbeknek En • nek igen egyszerű s természetes oka az« mert a francziák régi dicsőségűk által elkábítva. nem tárták szükségesnek kellőkép készülni (mert uralkodójuk félt a népet fel - fegyverezni) mert nem tárták lehetségesnek hogy őket valamelyik más nemzet uralkodója merészelné megtámadni s még inkább . hogy képes lenne legyőzni - mert másrészről a németek egész csendben, a nélkül készültek, katonailag szervezkedtek - meit.a poroszoknál minden polgár katona is egy - szersmind, Ott a kormány nem fél attól,hogy a polgárok fegyverükét hazájuk tehát önmaguk elles fordítják: - és végre: mert Po - roszországban oly czélszerflen vannak az iskolák szervezve, miként egész Európában sehol: nem fordítanak sok időt a katekhizrtius és bibliai történetek tamiására. hanem a helyett más e földi életben való boldogulásra szükségesebb, vagyis a gyakorlati életbe vágó tudományokkal foglalkoznak Például, hogy csak egyet említsek, a földírást teljesen ismerik, az elfogott porosz katonák táskájában már 1866-ban az osztrákok újabban a francziák az egész csata-szinhelyét ábrázoló térképet találtak miszerint a poroszok jobban iaroerik a franczia földel mint magok a francziák - ezek - természetes okei annak mért győznek a poroszok egyébiránt ennek még sok más igen egyszerű okát is lehetne adni de nem czélom azt hosszasan tárgyalni Ötödik eszme: a megyék és városok (törvényhatóságok) crélszerflbb rendezése mint a hogyan az a múlt hetekben az országgyűlésen elintéztetek - Ismervén a megyék kerületek és székek természetien felosztáeál én még 1848-ban készíteték egy térképei melyben terveztem, előadtam miként lehetne az országot körülbelül egyenlő megyékre (és csak megyékre) felosztani: de az akkori események ennek keresztülvitelét megakadályozták Ama térképekből sok éven át tartott kutatások daczára sikerült néhányat megőriznem, mert a többit elkobozták Bemutattam ebből egyet a miniszterelnöknek másikat a közös értekezleten együtt levő /'kél' baloldali-körnek egyet a képviselőház második osztályának, melynek magam is tagja valék - előadván, hogy a megyék rendezésének akkép kellene történnie, hogy a rendezés valóban rendezésnek mondathassák, de s em itl sem ott nem yoltak hajlandók azt elfogadni E térképekből vittem egyetegyet az orosházi választókerület mindé* községének, hogy majd megmagyarázván a választóknak mennyire czélszerűbb volna a megyéknek ekképeni rendezése, mely szerint az országos adóteher felényire sem rúgna fel, - Ugyanis képtelenségnek tartottam és tartom ma is, hogy pl Aranyosszék mely 5 és fél és Csíkszék mely 78 vagy Tornamegye mely 10 és fél és Biharme - gye mely 200 Him érföld egyenlő törvény halóságnak vétessék Hatodik eszme. Kötelességemnek is - mertem javasolni, ajánlani hogy olvasó egyletek alkossanak s hol már léteznek azoknak lehető nagy terjedelmet adni igyekezzenek mi akképpen történhetik ha az évdíj lehető csekélyre leszállítatik hogy abba minél többen beléphessenek Hol idézvén nekik szokott jeligémet * Elvész a nép mely tudomány nélkül való* melyet ‘Arany Trombita* czímű lapom tudományos rovata hordotl Mondtam nekik hogy három mód létezik melyek szerint Ismereteket és tudománjt szerezhetni vagyis három forrás van, miből ezeket meríthetni: iskola, tapasztalás és olvasás. A falusi gyermekek mit iskolában tanulnak annak nagyrészét mire férfiakká nőnek többnyire elszoktak feledni - a tapasztalás pedig faluhelyen a tudománynak bem igen lehet bő forrása, tehát légtnkább csak az olvasó-egylet tnarad fen'tudományforrásul
