Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Leletmentő ásatások Orosháza környékén
kozólag végleges következtetéseket lehessen levonni, de azért nem lesz felesleges a feltárt temetőrészleg összefoglaló képét megrajzolni Mint már fentebb említettüka temető közvetlen templom melletti részét a kincskeresők erősen megbolygatták (2.kép). Ennek követ - fesztében a sírok nagyságát és formáját csak három esetben (9-10., 17.sir) sikerült megfigyelni Ezek szabályos téglalap alakú gödrök voltak, akkorára ásva, hogy a halott könynyen beleférjen. (7) A sírok Károm rétegben helyezkedtek el. mélységük 50-110 cm között váltakozott (8) . Hét férfi, öt nő és öt gyermek pihent a kibontott sírokban. Egymásra temetkezés há - rom ízben történt s a legfelül fekvő 15. sír koporsós voll Sírjaink irányítása - néhány fokos eltérést nem részletezve' - Ny-K. fejjel Ny-nak hogy az arc kelet felé nézhessen. A kezekét túl - nyomólag a test mellett kinyújtották, de előfordult, hogy a jobkéz (1..10), vagy a balkéz (4., 7..13-). vagy mindkét kéz (6.,15) a medencére Kájlott. Érdekes a 2. sír temetkezése, ahol a halottat hasrafektetve arccal Ideié fordítva földelték el, lábait pedig hátrahajlították(9) (5. kép). Nem teljesen szokatlan jelenség ez,(10) mert a korabeli szekszárdid 1) temetőn kívül a korábbi aeneolitikumbóI,)12) bronz,-(13)szkfta.- (14) kelta. (15) valamint avar (16) korból , sőt még a század elejéről(17) is i. ismerünk hasonfekvő temetkezéseket Okát Banner János és Korek Józseffel egyetértve nem látjuk másban. mint a babonás hiedelemben.(18). Koporsó-nyomokat csak a 15. sírnál észleltünk. A jobb tibiánál függőleges, a váz felett vízszintesen .. álló tölgyfa7(?) korhadékok mutatták a szegek nélkül összeállított koporsó létezését Előfordult hogy a halottat koporsó helyett gyékénybe csavarták, fejét és lábét téglával védték. Ilyen volt a 3. sír. ahol a koponya köré három élére állított téglát, a lábak végéhez viszont két lapjára fektetett fél téglát (19) helyeztek (6. kép). A IlI.István éremmel keltezett 1. sírban a carniumnál ugyan -csak téglák voltak, bár a csontváz feje terméskő lapon nyugodott. Két esetben, a 12. és 14. sírban a csontokat íe'hér anyag (mész) fedte. Ha feltevésünk helyes, s nem a föld szikesedése következtében rakodott le a vázakra á fehér anyag, úgy valószínű, hogy a holttestet sírbatétele utánööntötték le mésszel, ami később a csontokra rakódott E szokást a kenéztől (20) pilinyi, (21) Orosháza-Rákóczi - telep (ujosztás /—i, (22) kaszaperi (23) mezőkovácsházi (24) valamint csamádapácai (25) temető apyaga is igazolja. Az Ár pád-kori sírokban gyakori szénás pernye-maradványok temetőinkben ismé - telten (1..4.,7., 13.. 17.) előfordulnak A 17. sír csontvázát vastag faszénréteg borított a. tehát a halottraéégő parazsat szórtak. Ez egyéb rituális jelenségekkel együtt (pL sarlóval (26), kék gyönggyé£(27) temetkezés és átszögelés(28) stb) alapul szolgál annak feltevésére, hogy a pogány vallásból eredő babonás hiedelem a XI-XH.sz.-ban még nagy szerepet játszott < Érmet az 1L.4,. férfi és 10, női sírba tettek A 10. sír érme Kálmán (C.N.H.L 45, 3. kép.6.) idejéből való. a másik kettőnél az érem részben elmállott. de felismerhettük , hogy ILGéza (C.N.H. 1.133,3.kép.7.) és HL István (C.N.H.I.123.) veretei voltak. A temető egyéb mellékletekben nagyon szegény, csak három sírból (2.,7.,9.)kerüli elő egy-egy ' Idostoriai. ÜL bjelobrődi (29)típusú S-végű bronz hajkarika (3o) (3.kép,7., 9.). Az érmekből azonban megállapítható, hogy a temető feltárt részébe a XI-XII.8Z. fordulójától a XILsz. végéig temetkeztek A temetkezés valószínűleg a tatárjárással szűnt meg, így a sírmező használatának idejét a XII.sz.-ra és a XIILsz. első felére tehet - jük ’* A templom az alaprajzból (31)(2.kép.) és a mellette fekvő sírok leletanyagából következtetve a XI-XII. 8z. fordulóján román stílusban épült s pusztulása a tatárdúlás lövetkezménye lehel Állításunkat az apszisnál 7.
