Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Elek László: Táncsicsra vonatkozó dokumentumok a Gyulai Állami Levéltárban
100 Sajnos. egyetlen olyan iratot sem találtam. amely az 1869-es, vagy az 1872- es követválasztások lefolyásáról, vagy végső eredményéről szólna. Ezek további felkutatása és közreadása az elkövetkezendő évek feladata lesz. A dokumentumokat az eredeti helyesírás szerint közöljük. A Gyulai Állami Levéltárban talált Táncsicsra vonatkozó dokumentumok: 380/ 1850.8zám. (Tárgymutatói bejegyzés) Réthy Lipót politikai vétségért letartóztatott szarvasi nyomdász felmutatja egy levelét Táncsics Mihály forradalmi képviselőnek, melyben az különféle ajánlatokkal kecsegtetve, őt nyomdájával együtt Debrecenbe hívja - kérvén ezen levelet, mint egy hiteles adatot arra: hogy ő az osztrák ház ellen nem működött, miután ezen ajánlatot sem fogadá el, a hadi törvényszék előtt levő iratai közé oda elküldeni Az elintézés módja: Átküldetett a folyamodvány a mellékelt levéllel együtt kér. főispán úrhoz eredetben, felkérvén annak a NVáradi hadi tör - vényszékhez leendő áttételére, 743/1850,8zám. Kér. főbiztosi helyettes úr ő Nga 981,sz. alatt megküldetni kéri a Táncsics Mihály volt forradalmi országgyűlési képviselő által Réthy Lipót szarvasi nyomdásznak Debre - cenből küldött meghívó-levele mását, miután az eredeti, a nváradi kai kér. parancsnokság leirata folytán oda nem érkezeti Az elintézés módja: A jkb. tanúsítása szerint elküldetvén a kérdéses levél és a vele beadott folyamodvány eredetben, eme felhívásnak siker nem szereztethetik tudósítatván erről a főispáni hivatal, A hozzákapcsolódó akták: .i ■ ' j 981.8zám. Nagyságos Sztachó János Cs.kir.korm.Biztos Urnák Szeged, febr,19~én 850. Igen sietős! Nagyságodnak tévi Január 30-ról 380-k szám alatt ideterjesztett jelentésében Réthy Lipót esedezőlevelét és hozzája csatolt azon iratot melly Táncsics hozzáintézett levele lett volna, thó 2- án 674—ik számom alatt a Nagyváradi Katonai keriJell Parancsnok -rület falvainak életéről, az ott élő emberek népszokásairól is. Ez az 1872-ben röpiratként megjelent napló, útleírás (mert belefér ebbe a műfaji keretbe is) kétségtelenül közlésünk legértékesebb része. Ugyancsak érdekes az a térkép is, amely Táncsics több évtizedes gondolatát tükrözi hazánk közigazgatási felosztásáról
