Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)

A munka folyamán végig kapcsolatban álltam a művész első feleségével, Gráber Margit festőművésszel, aki azóta (1993-ban) elhunyt. Rendszeres beszélgetéseink során nemcsak Perlrottra, de a művészet egészére vonatkozóan is értékes ismeretekhez jutottam. Ez idő alatt rendeztem sajtó alá „Fanyar emlékek" című önéletrajzi írását is, amely először az Új írás 1989/2. számában jelent meg, és számos vonatkozásban érinti Perlrott Csaba Vilmost. A Perlrott-témához szorosan és tágabban tartozó számos írásom született. Nagyszámú megismert munkája ellenére sem teljes azonban az életművéről alkotott képünk. Gráber Margit elbeszéléséből tudom, hogy a Perlrott halála előtti néhány év termése előttünk nem egészen ismert. A művész második felesége, egy angol származású hölgy, arra hivatkozva, hogy az ötvenes évek Magyarországa nem alkalmas elhunyt férje műveinek értékelésére, magával vitte azokat Londonba. Innen egy részük Izraelbe került, az özvegy meghalt, s a képeknek részben nyomuk veszett. Tudomásom van Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban fellelhető képeiről. Ismert az is, hogy Gráber Margittal való házassága alatt, önkéntes emigrációjuk idején mindkettőjüknek sok alkotása született a Felvidéken. Az életmű egyre behatóbb megismerése során a Perlrottról szóló, amúgy hiányos szakirodalom tévedései is előkerültek. Mindebből azonban ezúttal a könyv csak a magyarországi közgyűjteményekben fellelhető Perlrottműveket veheti figyelembe. Munkámban Perlrott oeuvre-jét időrendben tárgyalom. Szinte az egész könyvet átszövik nagybányai tartózkodásai, művei és a kiállítási kritikák, hiszen több mint harminc éven keresztül mindig Nagybányára tért vissza, és innen indult tovább. Munkásságában ez a művésztelep kiemelten fontos szerepet töltött be, Perlrott saját véleménye szerint is legmeghatározóbb momentuma volt működésének. A művész nyugtalanságát, lüktetését - aki igen sűrűn váltogatta a helyszíneket, stílusokat - a könyv felépítése is követi. Munkássága, művészetének minősége egyenetlen. Ennek egyik oka az, hogy nem mindig az alkotói egyéniségének megfelelő utat választotta. Amikor szellemileg, művészileg inspiráló közegben élt, amikor a szükséges európai kontroll vette körül, olyankor mindig nagyszerű munkákat hozott létre. A számos, különféle hatást, amely például külföldön jártában érte, igyekezett a maga módján magyar festészetté formálni s ez időnként súlyos problémákat okozott. A művészetéről mondott korábbi kritikák gyakran ütköznek egymással és mai ítéletünkkel; a könyvben igyekeztem bemutatni a kettő közti ellentéteket, hiszen ez is fontos adalék a festő hiteles, alapos megismeréséhez. Jelen munkám lezárására több évvel ezelőtt került sor; ugyanakkor művészettörténet-írásunk továbbra is adós egy teljes körű Perlrott Csaba Vilmos-monográfiával. 8