Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)

tett interjút, köztük Perlrott Csabával is. /61/ Faggatta, polemizált az idősödő mesterrel: Perlrott Csaba nem halkan lirizáló lélek, darabos és kemény egyéniség, ennek az íze érezhető a képeiben is. Ha annak idején nem is volt a Nyolcak csoportjának tagja, egész munkásságával mégis közéjük tartozónak számít... A francia kulturáltság meglátszik művein, de a francia báj és derű nélkül... Perlrott Csaba kísérletező akarata figurális képeiben érződik leginkább... Mostani képeiben felcsendülnek a színek, élniakarás, melegség és fény sugárzik belőlük." 1942 őszén ismét a Tamás Galéria mutatta be 25 képét. Ezek a művek világos szerkezetűek, eltűnt róluk a merevség, megnyugtató derű hatja át őket. Többnyire tájképeket és interieuröket szerepeltetett a tárlaton. /26. kép/ Ekkor ismerhette meg a közönség: „Kilátás a műteremből" című művét, amely párizsi kompozícióinak világát idézte vissza, a kint és bent együttesét. Kassák e festményével képviselteti Perlrottot a könyvében s egyúttal jellemzi is tájképeit, csendéleteit. /62/ Figurális kompozíciói hátrányára a másik két műfaj mellett érvel. Szerinte ezek érdemelnek elismerést. „Képei láttán nem derülök föl, de mélyebben magunkba kell pillantanunk, s ugyan olyan szomorúakká és elszántan küzdőkké válunk, amilyen ő, aki nem csapong a szférák magasságában 27. kép Kertrészlet két nővel, 1945 után 50