Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)

zatban találkozhatunk a témával. /XXVII. színes tábla/ „A Notre Dame két tornya és templomteste mintegy védjegye művészete párizsi eredeté­nek." - amint Lyka Károly mondja. Ez a téma közkedvelt volt az ott tartózkodó magyarok, így például Czóbel Béla, Diener Dénes Rudolf, Gráber Margit, Kmetty János és mások körében. Perlrott vonzódott a rakpart életé­hez, a szűk utcácskák, terecskék egye­di hangulatához. /17. kép/ Párizsban annak idején igen sok festőiskola mű­ködött. Mielőtt a magyar szótól han­gos Café du Dőme-ba betértek, ezek­ben az iskolákban csekély összeg elle­nében bármikor rajzolhattak aktot. /18. kép/ A szállodai szobában festett képe­ken Perlrott a kint és bent kérdését sa­játos módon oldotta meg. A szobaab­lakba helyezett csendéletrészletek egy­máshoz hangolása felelt a kinti világ rendbe fogott architektúrájára. /XXVIII. színes tábla/ Perlrott festői hagyatéka mellett sok rövid lélegzetű rajza is ránkmaradt ebből az időből. Azon kívül, hogy kiállításokat szer­vezett és részt vett rajtuk, valamint Párizsba utazott, hasonló rendszeres­séggel látogatta Nagybányát az évti­zed végén is. /19., 20., 21. kép/Az 1928-ban és 1929-ben télen is dol­gozott itt. /XXIX., XXX. színes tábla/ Ugyanakkor magánéletében változás történt. 1929-ben feleségétől ­Gráber Margittól - elvált, ám a későb­biekben is gyakran állítottak ki együtt. Az 1929-es kolozsvári kiállításon konstruktívan szerkesztett képeit mu­tatta be. Téli tájain mintha a nagybá­nyai emlékek iránti nosztalgia élt volna tovább, az éledt újra. /46/ Az elvont szerkezetesség hangsúlyozásával a természetelvűség sajátos, egyéni ér­telmezését nyújtotta műveiben. Ta­gadta a természet démoni titkait, ek­kor készített munkáiból a megfogható lét közvetlen közelsége lüktet. Ugyanebben az időben megalakult a Műbarátok Köre az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) bábáskodása mellett. 1924­ben a Kör megbízott tizennégy mű­vészt, köztük Perlrottot (rajta kívül pél­dául Fényes Adolfot, Perimutter Izsá­kot, Magyar-Mannheimer Gusztávot, Kohner Idát), hogy hatvan példányban készítsenek egy exkluzív kivitelű művé­szi mappát. Perlrott az elkészült kiad­ványban egy imádkozó zsidókat ábrá­zoló lappal szerepelt. /47//22. kép/ 20. kép Család, 1928 k. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom