Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)
zatban találkozhatunk a témával. /XXVII. színes tábla/ „A Notre Dame két tornya és templomteste mintegy védjegye művészete párizsi eredetének." - amint Lyka Károly mondja. Ez a téma közkedvelt volt az ott tartózkodó magyarok, így például Czóbel Béla, Diener Dénes Rudolf, Gráber Margit, Kmetty János és mások körében. Perlrott vonzódott a rakpart életéhez, a szűk utcácskák, terecskék egyedi hangulatához. /17. kép/ Párizsban annak idején igen sok festőiskola működött. Mielőtt a magyar szótól hangos Café du Dőme-ba betértek, ezekben az iskolákban csekély összeg ellenében bármikor rajzolhattak aktot. /18. kép/ A szállodai szobában festett képeken Perlrott a kint és bent kérdését sajátos módon oldotta meg. A szobaablakba helyezett csendéletrészletek egymáshoz hangolása felelt a kinti világ rendbe fogott architektúrájára. /XXVIII. színes tábla/ Perlrott festői hagyatéka mellett sok rövid lélegzetű rajza is ránkmaradt ebből az időből. Azon kívül, hogy kiállításokat szervezett és részt vett rajtuk, valamint Párizsba utazott, hasonló rendszerességgel látogatta Nagybányát az évtized végén is. /19., 20., 21. kép/Az 1928-ban és 1929-ben télen is dolgozott itt. /XXIX., XXX. színes tábla/ Ugyanakkor magánéletében változás történt. 1929-ben feleségétől Gráber Margittól - elvált, ám a későbbiekben is gyakran állítottak ki együtt. Az 1929-es kolozsvári kiállításon konstruktívan szerkesztett képeit mutatta be. Téli tájain mintha a nagybányai emlékek iránti nosztalgia élt volna tovább, az éledt újra. /46/ Az elvont szerkezetesség hangsúlyozásával a természetelvűség sajátos, egyéni értelmezését nyújtotta műveiben. Tagadta a természet démoni titkait, ekkor készített munkáiból a megfogható lét közvetlen közelsége lüktet. Ugyanebben az időben megalakult a Műbarátok Köre az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) bábáskodása mellett. 1924ben a Kör megbízott tizennégy művészt, köztük Perlrottot (rajta kívül például Fényes Adolfot, Perimutter Izsákot, Magyar-Mannheimer Gusztávot, Kohner Idát), hogy hatvan példányban készítsenek egy exkluzív kivitelű művészi mappát. Perlrott az elkészült kiadványban egy imádkozó zsidókat ábrázoló lappal szerepelt. /47//22. kép/ 20. kép Család, 1928 k. 40