Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai Bánhegyes. 1510: Banhegyesse, 1515: Banhegyesse, Banhegyes.

352 Valószínűleg Maróthy János bán telepítette a XV. század első felében. Pontos helye ismeretlen. 1523-ban Brandenburgi György ide nevezte ki Becsvölgyi Antalt plébánosnak.

353 Bánkút, Rózsa-major. Banner János és Bálint Alajos tett arról említést, hogy 1926-ban háromnapos próbaásatáson, az egykori Libich remiz melletti halomban középkori épületmaradványból származó kő- és téglatörmeléket találtak. A halom tetején ásott árokban kincskereső gödrökre utaló jelenségek között „törmelékekből összerakott, sárgafölddel kitömött hézagú kis faldarab került elő, de hosszabb összefüggés nélkül". A halom területén ásott kutatóárkokban mindenütt Ny—K-i irányban fektetett csontvázakra bukkantak, feltűnő sűrűségben, s több rétegben. A középkori templomhelyre és temetőre utaló korábbi adatokat megerősítette az 1993 tavaszán ugyanitt végzett ásatás. Ennek során előkerült egy Árpád-kori, egyhajós, négyszögletes szentélyzáródású templom döngölt sárga agyagalapozása, a templom körüli temetőből pedig 14 sír. A hajót a szentélytől beugró falpilléreken nyugvó diadalív választotta el. A templom alapozásának külső hossza 10,70 méter, szélessége 6 méter volt, az alapfalak szélessége pedig 80-130 cm között mozgott. A szentély 4'-sal tért el a K-Ny-i iránytól É felé (2. kép). Az alapozás legaljára egy sor lapjukra fektetett tégladarabot raktak, a hajó két nyugati sarkának alapozásába pedig egy-egy nagyméretű homokkövet helyeztek. Sírok csak a templomon kívül kerültek elő. Az egyiket az alapozási árokkal elvágták, s ez a templomnál korábbi — „köznépi" (?) - temető létére is utalhat. A sírleletek közé egy S végű karika és egy vas«2 Csvmt II. 23. 553 Göndöcsl881.78. 354 Banner 1927. 219-221; BáUnt 1941. 33. 97 csat tartozik, de említésre méltó még ezenkívül egy szórványként előkerült, bekarcolt fonatos szalagmintával díszített keskeny bronzlemez is. A templom és temető kora a XII. századra tehető azzal, hogy a templom felépülhetett már a XI. században, és használhatták még a XIII. században is, de a XIV. századra biztosan elnéptelenedett.

355 Basarág. 1222: Bursorog, 1232: Posorog, 1333: Bozarak, 1337, 1360, 1407, 1448,1454: Basarag, 1464: Bassarag, 1512, 1559, 1562-1563, 1627, 1652.

356 Battonyától DK-re teszik, de pontos helye ismeretlen. Valószínűleg még az országhatár innenső oldalára esik. 1333-ban Рока nevű papja 13 báni dénárt fizetett pápai tized fejében. Templomát Szent Imre herceg tiszteletére szentelték, s 1360-ban is említették. 1407ben ugyanennek a templomnak Szombathelyi András lett plébánosa.

357 Az adatok szerint tehát a templom még az Árpád-korban épülhetett, s a késő középkor folyamán is használhatták. Batonya(egyháza). 1276: Betama, 1340: Bothanyaeghaza, 1437, 1455: Bathonya, 1463, 1477, 1508, 1515, 1549, 1558: Batonnya, 1565, 1582: Battonya, 1642, 1651, 1688.

358 A középkori falu pontos helye ismeretlen. Az adatokból úgy tűnik, hogy a település az Árpád-kortól folyamatosan létezik. Éppen ezért különös, hogy templomára csak az 1340. évben említett neve utal. Battonya, Hármashatárhalom. 1979-ben földhordás következtében e lelőhelyen edénytöredékeken kívül téglák és embercsontok kerültek a felszínre. A szűkszavú jelentésből 355 Szatmári-Vágó 1993. 18-20. ™> VR 283; Csvmt I. 93, II. 29; Rácz 1880. 152; Avmt I. 193, 410; Györffy 1987. 168, 173; Cs I. 767. 357 MV I. 148; Avmt I. 193, 381, 387; Csvmt II. 32; Györffy 1987. 168, 173. -та Avmt I. 113-114, 193, 309, 335, 351; Csvmt II. 37, 40-41; Györffy 1987. 848.