Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
132 Kataszter Ungvári János volt a pap. A templom helye azonosítatlan. Kétkupa. 1456: Kétkhupa, 1552: Kupa. 657 Első említésekor Szentetornyához tartozó puszta volt. 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. Lehetséges, hogy helye a mai Békés megye területére esik, de eddig nem sikerült azonosítani. 658 Kétsopron. 1458: Keth Sopron, 1467: Sopron, 1469: Kethsopron, 1519: Kethsopron, 1557: Mezőkén Söbrön, 1560: Keth Soppron, 1567, 1579: Mezőkétsopronya. 659 1552-ben papja 3 forinttal adós maradt. 1733ban templomának helyét még ismerték. 660 A templom maradványait a Telekgerendás 8. sz. lelőhelyen 1986-ban tártuk fel. Az épület kétperiódusú volt (24. kép). I. periódus (24. kép 1). Még az Árpádkorban egy félköríves szentélyű, egyhajós templomot építettek. Hossza 10,7 m, szélessége 5,9 m, fekete földből rétegesen döngölt alapfalainak szélessége pedig 100-110 cm volt. Hossztengelyében a szentély 2'-sal tért el a K-i iránytól észak felé. II. periódus (24. kép 2). Valószínűleg még a XV. század közepe előtt az épületet K-i irányban egy teljesen új templomnak is beillő épületrésszel meghosszabbították úgy, hogy az első templom hajófalait felhasználták. Az első periódus szentélyét elbontották, de az új részt is félköríves szentélyűnek építették. A régi és új falak csadakozásánál támpilléreket emeltek. A bővítés alapozását szürkésbarna színű földből döngölték. A templom hossza ekkor 17,7 m, szélessége 7,6 m lett. A hajó alapozási árkát 90-100 cm, a r ' 56 Bvmt I. 97-98; GyO 154; Rácz 1880. 199. Az adatot tévesen vette át, s 1634-et írt: Bvmt II. 181. й57 Bvmt II. 212, 313. 658 Bvmt II. 212; Kovalovszki 1965. 183. 659 BO I. 78, 81, 136; Cs I. 654; Velics-Kammerer 1890. 194, 196-198, 202-204, 207-208; Bvmt II. 224; GyO 18-21, 323; Káldy-Nagy 1982. 205-206. 660 Bvmt II. 225; BO I. 282. szentélyét pedig 80-90 cm szélességűre ásták ki. Az új templom tájolása már csak Г-sal tért el észak felé. A templomok fala téglából készült. Az épületen belül és kívül 57 sírt tártunk fel, s az E-i fal mellett három osszárium gödrét is megfigyeltük. Árpád-kori sírlelet nem került elő, viszont találtunk egy harangból származó töredéket. Kevermes. 1418: Kemermes, 1467: Keuermes, 1506: Kebermes, 1510: Kebermes, 1553,1559: Kebermes, 1564: Kewermes. 662 A XIX. század második felében a Bartahalom tetején „elporladt épület anyagok és nagy számú ember csontok" jelezték a középkori falu templomának helyét. 663 Az 1920-as években, majd 1962-1963-ban ismét csontvázak és tégladarabok kerültek elő a dombon. Az 1963. évi leletmentő ásatáson Nagy Katalin a halom tetején döngölt sárga agyagból alapozott, téglából épült templomra s többrétegű temetőre talált. A templomhoz tartozó két K-Ny-i irányú, párhuzamosan futó alapozás egymástól 4,25 méterre haladt. A sírokból XV-XVI. századi pénzek kerültek elő. 664 Kígyós. 1394: Kygyos, 1456: Kygyos, 1490: Kygyos, 1508:Kygyos. 665 Középkori templomára egyértelmű adattal nem rendelkezünk. A XIX. század második felében a falu K-i oldalán előkerülő, középkori faluhelyre jellemző leletekről s köztük téglaépület maradványairól számoltak be. 666 Lehetséges, hogy az utóbbi éppen a középkori falu templomával volt azonos, melynek XVI. századi létét Borovszky S. is feltételez661 RégFüz 40 (1987) 121; Szatmári 1996b. 209-255. «•2 Cs I. 736; Csvmt II. 277; GyO 42, 213; Hnt 117,135. j. 6 « Hnt 61; Csvmt II. 277. <*4 RégFüz 17 (1964) 91-92; Pelle 1965. 16-17; Nagy 1968. 91-92; Pelle 1978. 1. lelőhely. tó5 ВО II. 52-55; Hnt 120, 185. j. 666 pj nt 87. Biztosan téves a középkori Szentbenedek itteni azonosítása, mert annak temploma Gyulától D-re került elő (Hnt 120, 184. j. - 1. a Szentbenedek címszót!).
