Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai sonló technikával készült, de határozottan elváltak egymástól. III. periódus (40. kép 3). A D-i oldalkápolnához négyszög alakú, 5,5 x 4,5 m-es sekrestyét építettek. Az új épületrész alapozásának készítésmódja azonos volt az első két perióduséval. IV. periódus (40. kép 4). A templomhajót Ny-i irányban több mint 10 méterrel meghosszabbították. Az új fal készítésekor köveken kívül téglákat is felhasználtak. A kötőanyagként szolgált habarcsba több homokot kevertek. Az alapozásban néhány sorban kváderkövek kerültek elő, melyek minden bizonnyal a korábbi periódus Ny-i zárófalának bontásából származtak. V. periódus (40. kép 5). A régi templom helyén teljesen új, gótikus stílusú, országos viszonylatban is hatalmas méretű templomot építettek. Belső hossza 50 m, szélessége 18,5 m volt. Hajójának hosszanti falai a korábbi oldalkápolnák külső falainak vonalához igazodtak. DNy-i sarkát cölöpökre alapozták. Az épület és támpilléreinek alapozása szinte kizárólag téglából készült, benne csak elvétve akadt kő. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródott. Valószínűleg háromhajós lehetett. Belső pillérsorai az elbontott templom főfalai helyén húzódhattak. A templom tengelyében előkerült karzattartó pilléralapozás vagy ehhez, vagy az előző periódushoz köthető. A templomon belül és kívül 395 sírt tártak fel. Egyértelműen kora Árpád-kori tárgyak az ásatáson nem kerültek elő, igen sok viszont a XIV. századi és annál későbbi sírlelet. Jankovich D. véleménye szerint a feltárt romok inkább a plébániatemplommal, s nem a monostorral azonosíthatók.

552 Kérdések azonban az ásatás után is felvetődnek az épülettel és az okleveles adatokkal kapcsolatban. Ilyen például az, hogy az ásató véleménye szerint kolostor léte a '

2 Jankovich 1982. 415-426. Az összesített alaprajz közölve uo. 416, 2. kép. 121 templom mellett kizárható, holott az ásatási alaprajzon az látszik, hogy a templom D-i oldalán támpillérek nem voltak, s a templomtól D-re a feltárás sem terjedt ki. Másik ellentmondás a templom tornyával kapcsolatban keletkezik. Az ásatáson ennek nem találták nyomát, 1554-ben viszont a gyulai monostornak és plébániatemplomnak tornyait említették.

553 Matthias Zündt 1566. évi metszetén ugyancsak feltüntette a plébániatemplommal és ferences kolostorral azonosítható épületekhez simuló tornyokat.

554 Lehetséges az is, hogy az építéstörténetben több gótikus periódussal kell számolni.

555 Gyula, ferences rendház. A Szűz Mária tiszteletére szentelt kolostor első említése 1452ből való, de tudjuk azt is, hogy Maróthy János 1420-ban már harmadszor kapott engedélyt a pápától a ferences szerzetesek letelepítésére.

556 A rendház tehát csak e két időpont között épülhetett. 1491-ben itt tartotta a ferences rend obszerváns ága a tartománygyűlést. 1508-ban Mátyás király unokáját, Corvin Erzsébetet, 1509-ben pedig fia feleségét, Frangepán Beatrixot temették ide. 1528-ban a zárdafőnök Brandenburgi György támogatását kérte. 1531-ben a monostor konventi rangot kapott. 1533-ban ismét itt tartották meg a tartománygyűlést. A kolostor XVI. századi lakóinak többségét név szerint is ismerjük. Egyik gvardiánjukat 1552-ben a törökök lefejezték Szegeden. Az utolsó adat a kolostorról 1556-ból való, mikor egyházi felszerelésüket az ecsedi várba szállítótták.

557 A rendház romjait a XIX. században és a XX. század elején sokszor emlegették, mígnem 1931-ben és 1934-ben Implom József feltárta maradványait. Az ásatásról szóló 553 GyO 247. 554 Scherer 1938. 86-87. között. 555 Jankovich 1982. 417. 556 Scherer 1938. 49. 557 Krisztik 1891. 67-77; GyO 138-139, 163-164; Bvmt I. 65, 68,135, 164,182-183,193, II. 141-142,146.