Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
76 Összegzés Ide tartozik a jelen kötet előmunkálataiból született két legutóbbi tanulmány is. 282 Határainkon túli összegző jellegű feldolgozásokat jelentenek például Szénássy Árpád felvidéki, 283 Szekeres László délvidéki, 284 továbbá Adrian A. Rusu erdélyi, 285 illetve ugyancsak A. A. Rusu és Georghe Pascu Hurezan Arad megyei munkái. 286 A középkori erdélyi egyházi építészetről legutóbb három tanulmánykötet 287 s egy ennél nagyobb területet érintő gyűjteményes kiadvány 288 is megjelent. A szélesebb európai kitekintés mellett azonban a magyar, azon belül pedig a középkori alföldi egyházépítészet meghatározója mindenképpen az, hogy az uralkodói központoktól távol eső, mai szóhasználattal élve vidéki területeken csupán a nagy európai áramlatok királyi, illetve főúri szűrőkön átesett, időben mindenképpen jelentős, akár néhány évszázados késéssel megérkező, végletekig leegyszerűsített lecsapódása volt a jellemző. Helyben, egy-egy szűkebb földrajzi területen tehát az adott környezethez való alkalmazkodás, a nagy európai áramlatoknak a távoli, kisebb-nagyobb közösségekhez eljutó helyi adaptációja sokkal jelentősebb és meghatározóbb volt. Ennek részleteit ugyanis már az adott hely földrajzi környezete és főként a helyi lakosság szellemi arculata, mindennapi szokása határozta meg. Az adott tájegység — így az alföldi vidék - egyházépítészetének és temetőinek jellegzetességét tehát óhatatlanul a környékben rendelkezésre álló alapozó- és falazóanyag alkalmazása, az épület szükséges, illetve elegendő alapterületének meghatározása, valamint a temetkezési szokások helyi igényeket kielégítő formája jelentette. Első lépésként célunk így elsősorban a szűkebb tájegység általános jellegzetességeinek meghatározása lehetett, melyet az ország eltérő földrajzi környezettel rendelkező tájegységeivel, esetleg a tágabb európai példákkal való összehasonlítása követhet majd. A munka során összeállított, s az összehasonlító vizsgálatok alapjául szolgáló kataszter jól tükrözi a rendelkezésre álló adatok bőségét. Ennek legfontosabb szempontok szerinti csoportosítását az alábbi táblázat foglalja össze. 282 Szatmári 2004c; Szatmári 2005. 283 Szénássy 2002; Szénássy 2003. 284 Szekeres 1983. 285 Rusu 1997. 286 Rusu-Hurezan 2000. 287 Arhitectura 1999; Arhitectura 2002; Arhitectura 2004. 288 Dicűonarul 2000.
