Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai lőhely-csoportosulások szabályos, a területet egymás között arányosan felosztó elhelyezkedéséből az következik, hogy e települések - legalább részben — biztosan egymás mellett éltek. A Kamut környékén körvonalazott öt faluközösség közül három még az Árpád-korban elnéptelenedett. Kettő viszont tovább élt, s ezeknek már a templomukra utaló nevüket is megőrizték az oklevelek. Az egyik a mai mezőberényi határba átnyúló Csapegyház volt, a másik pedig a békéscsabai oldalra eső Szentmiklós.

82 E ténnyel kapcsolatban a történettudomány eredményeivel is összecsengő megállapítás érdemel említést, nevezetesen az, hogy az Arpád-kor végén és a XIV. század folyamán egy olyan átalakulás indult el az addigi magyar települési struktúrában, aminek következménye a késő középkor időszakára a falvak számának erőteljes csökkenése lett. " A folyamat régészeti módszerekkel is bizonyított. Nem lehet az sem véletlen, hogy a Kamut környéki öt Árpád-kori település közül csak éppen az egymástól két legtávolabbra eső maradt fenn, mintegy jelezve a késő középkori falvak minden szempontból (pl. a lakosság területi megoszlása, az egyház parochiális befolyása vagy éppen a mezőgazdasági művelés szerint) megnövekedett vonzáskörzetét. Külön kérdés, hogy mikor keletkezhettek ezek a települések, és mikor épülhettek templomai. Ha ugyanis István király sokat idézett törvénypontjára gondolunk, hogy ti. minden tíz falu építsen egy templomot, akkor a kamuti települések többsége vagy még nem is létezett ebben az időben, vagy a törvény utasítását rövid időn belül sokszorosan túlteljesítették. Az szintén elképzelhető, hogy a korábban is meglévő településeken egyéb akadályok (pl. a területen fennhatóságot gyakorló Vata) legyőzése után csak késéssel kerülhetett sor az egyes templomok felépítésére. Az István király törvénypontjában szereplő aránypár (tíz falu — egy templom) valóságos jelentéstartalma szintén bi«

2 MRT 10. 294-295, 546-548. (2/498, 9/6. lelőhely) « Szabó 1971. 139-148, 183-188; Maksay 1971. 51-53. »

4 MRT 10. 27. 25 zonytalan. A keresztény vallás puszta terjesztésének szándékán túlmenően ez a településhálózat sűrűségére vagy gyér voltára éppúgy utalhat, mint a keresztény vallás térhódításának erőteljes ütemére vagy éppen a kezdeti kibontakozására. A kicsiny területük alapján szállásoknak beillő lelőhelyeken előkerülő templomok tehát tudatos és erős korai térítésre, vagy a térítés későbbi, még a kis településeken is erősen ható eredményességére egyaránt utalhatnak. A lelőhely-csoportosulás és a templomok vizsgálata mellett fontos kérdés, hogy a templom egy adott lelőhelyen belül hogyan helyezkedik el. Ebből a szempontból nemcsak az ásatásokból ismertté vált templomokat vehetjük alapul, hanem használható adatokat nyújtanak a terepjárási megfigyelések során azonosított templomhelyek és közvetlen környezetük is. Egyértelműen az utóbbiak vannak többségben. Fontos, hogy bár a templomhely mindig egy adott lelőhelyhez köthető, a lelőhely azonban nem feltétlenül jelenti önmagában a teljes falu területét. Egy-egy falu ugyanis a középkor folyamán leginkább több régészeti lelőhely területére terjedt ki. Nem a mai viszonyokhoz hasonlított tehát a középkori település kiterjedése, hanem azt a mainál sokkal jobban, mondhatni meghatározó módon a természeti környezet alakította. Ezért az időszakosan vízzel borított részek elválasztották egymástól az egyébként egy faluközösséghez tartozó településrészeket. Ebből eredően a középkori falvak megjelenése, szerkezete sokkal változatosabb képet mutatott a korabeli utazó számára. Nem volt két egyforma település, mivel nem volt két egyforma geográfiai környezet sem. Még az alföldi területeken is rengeteg és különböző szélességű, változatos vízhozamú meder szabdalta, s kisebb-nagyobb földhát, halom tette változatossá a felszínt. Az alábbiakban sorra vesszük az ásatásokkal megkutatott falusi templomokra vonatkozó ismereteket, jellemző adatokat. Mindjárt előre kell azonban bocsátani, hogy az ásatásokat különböző értékeléssel szabad csak vizsgálnunk, hiszen a legutóbbi években végzett, a mai kor-