Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

íl\ z élettér fogalmának szóhasználata a «ы

/Vtéma vizsgálata szempontjából összetett tartalmú, s több jelentéssel bír. A kifejezés valamennyi azon vonatkozása szóba kerül itt, amely a középkori ember mindennapi életével, tevékenységével, és környezetével összefügg. A középkor alább választott időhatárain belül (XI—XVII. század) tehát egyaránt fontos, sőt meghatározó volt az egyén és a közösség számára az általános magyar történeti fejlődés (politika-, gazdaság-, társadalom- és vallástörténet) lokális vetülete. Az adott helyi változások ugyanis az itteni lakosság mindennapjaira és környezetére közvetlen befolyással voltak. Amellett, hogy a nagypolitika hatása megnyilvánult például az államszervezet kiépítésében és a kereszténység területi térhódításában, s a politikai változásokkal együtt járó gazdasági változások átrendezhették a térség településhálózatának korábban kialakult struktúráját is, egy-egy földrajzi területen belül a művészeti stílusok szintén más és más módon érvényesültek — az építészetben ugyanúgy, mint egyéb területeken. Figyelembe kell azonban mindenkor venni természetesen az egyes művészeti áramlatok alkotó elemei, ismertető jegyei terjedésének ütemét, vagy például a királyi központokhoz, illetve az ország egészéhez viszonyított esetleges fáziseltolódásait. E változások a középkori évszázadok alatt kivétel nélkül mind befolyással voltak a kor településeire, lakosaira, következésképpen az egyén életére, gondolatvilágára egyaránt. István király megkoronázása szimbolikus és gyakorlati értelemben is az európai keresztény államiság útján jelölte ki a magyarság haladási Az élettér irányát. A korábbi életmód és társadalmi berendezkedés, illetve az ettől gyökeresen eltérő, szinte teljesen új, központi elv által választott életforma közötti váltás nem mehetett végbe egyik napról a másikra. Kétségtelenül igen sok időre volt ahhoz szükség, hogy a magyarság fennmaradását biztosító átalakulás, a környező népek közé történő beilleszkedés és az életformaváltás végbe menjen. Istvánt követő királyaink egyik legnagyobb érdeme a Géza fejedelem, majd első királyunk által képviselt irányvonal, a közép-európai államiság felé törekvés következetes képviselete és továbbvitele люк. A XI. század küzdelmes és néha — a kitűzött cél szempontjából — bizonytalanná váló évtizedei után a XII. század hozta meg azt a kiegyensúlyozott, hosszú időszakot, amely a keresztény magyar államiság töretlen belső fejlődését biztosította. E fejlődés a XIII. század első felében is folytatódott, de az 1241-ben bekövetkezett mongol hadjárat e kedvező folyamatot erősen visszavetette, s a csapás elmúltával az ország addigi fejlődési irányát is módosította. Békés megye mai területének korai, Árpádkori történetét alig ismerjük, a megye keletkezésének, megalakulásának az időpontja sem határozható meg. Tudjuk viszont, hogy a mai az 1950 óta érvényes államigazgatási beosztás alapján létrejött — Békés megye területén a középkor folyamán a névadó mellett Arad, Bihar, Csanád, Heves és Zaránd megye is osztozott. A megyével kapcsolatos történeti feldolgozások a XI. századi, feltételezett békési földvárhoz szokták kötni annak a Vatának a szálláshelyét, alti 1046. évi lázadásával csaknem or-