Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai Méhkerék, Sápi-legelő. A lelőhelyen 1978ban szögletes szentélyű, egyhajós, kis alapterületű templom került elő. 715 A templom helyét legutóbb 1997 tavaszán terepbejárás során lehetett azonosítani. Mezőgyán. Lásd Gyán(Mező-)! Mezőgyarak. Lásd Gyarak(Mező)! Mezőmegyer. Lásd Megyer(Mező-)! Miklóslaka. 1412: Mykolaka, 1421: Miklóslaka, 1425: Miklosstelke, 1473: Miklóslak, 1496: Mykloslaka. 717 Az Árpád-kori település feltételesen a Gyoma 236. sz. lelőhellyel azonosítható, ahol tégla- és paticstörmelék, valamint embercsontok előfordulása alapján a falu egykori templomának helyét is meg lehetett állapitani. 718 Mogyorósegyház. 1525: Monyorosegyház. 719 Orosháza egyik pusztájaként említették. Az oklevelekben előforduló különböző, s mindig változó írásmódú elnevezések (Fecskés, Mogyorósfecskés, Mogyoró s egyház) kissé zavaróak lehetnek, de míg Fecskés azonos Mogyorósfecskéssel, addig a Mogyorósegyház elnevezésnek egy másik települést kell jelölnie. Az előbbinek ugyanis a XVI. századi említései élő faluról tanúskodnak, az utóbbi pedig 1525-ben puszta volt. Mogyorósegyház neve ezek szerint egy korábban elpusztult Árpád-kori egyházas település emlékét őrizte meg. Helyét még nem azonosították. 720 715 RégFüz 32 (1979) 123-124. 716 MRT IV/4. Méhkerék 61. lelőhely. 717 MRT 8. 261. 718 Hnt 47, 114, 102. j; MRT 8. 260-261, 274. (4/236. lelőhely) ™ BO I. 148. 720 Kovalovszki 1965. 183; Györffy 1965. 226. 137 Murony. 1295: Mvrul, 1383: Murol, 1393: Muron, 1412, 1424: Mwrwl, 1564: Mwron, 1649: Murony. 721 1295-ben Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházát is említették. Helyét 1665-ben még ismerték. 722 A falu templomának helyét és a körülötte lévő temető sírjait a Murony 25. sz. lelőhelyen 1973-ban csatornaásáskor megbolygatták. Ásatásra 1988-ban került sor. A megfigyelések szerint az egyhajós templom szentélye belül patkóívesen záródott. Az épület hossza 10 m, szélessége 5,5 m, alapfalainak szélessége a hajónál 105—110 cm, a szentélynél pedig 80-100 cm volt. A szentély 2'-sal tért el a K-i iránytól észak felé (28. kép). Alapozása döngölt szürke és fekete színű földből készült, falait téglából rakták. A templom belsejében és az alapfalakon kívül összesen 90 sírt bontottunk ki. Eredetileg a templomtól 5—7 méterre széles és mély árok kerítette a temetőt, de ezt később a temető bővítése miatt betemették (60. kép). A sírokból mindössze egy koporsóvasalás, egy valószínűleg S végű hajkarikából származó töredék, egy párizsikapocspár, egy vascsat és néhány párta darabja került elő. 723 Nadány. 1222: Nadan, (1245-1247): Nadany, 1321: Nadan, 1329: Nadan, 1332-1337: Nadan/Madan/Nadarn, 1433, 1448, 1479, 1507, 1536, 1553, 1560, 1564: Körös-Nadan, 1580: Keres-Ladan, 1590, 1665, 1678, 1699. 724 1222-ben papja Benjámin volt. Temploma a tatárjáráskor feltehetően elpusztult. 13321337 között György és Miklós papok 6, 9 és 10 garas pápai tizedet fizettek. 1551-ben a pap Tordai Benedek volt. 1552-ben a nadányi pap 2 forintot fizetett a követek számára. 721 Avmt I. 269; Bvmt II. 229-231; Hnt 109, 29. j; Györffy 1987.510-511. 722 Bvmt II. 230, III. 38; Györffy 1987. 510-511. 723 MRT 10. 624-628. (10/25. lelőhely) 724 VR 282; Bvmt II. 199-200; Cs I. 653; MRT 6. 119-120; Györffy 1987. 511.
