Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai Kutas. (1437), 1447: Kwthws, 1456: Kwthos, 1463: Kwthus, 1536, 1555: Tóth Kwthas, 1558,1561,1663: Tót Kutas. 690 A történetírók által e faluval kapcsolatban emlegetett templomromok valójában a Békéssámson, Cigánd nevű lelőhelyhe2 köthetők. 01as2 Ernő Tótkutas falu helyét Békéssámson Cserepes nevű határrészére tette. A felszínen itt Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek fordulnak elő. A falu templomának helyét egy kisebb kiemelkedésen figyelte meg. Az egykori épület tégláit 1929ben hordták szét. A templom körüli temetőből 1952-ben 3 sírt tárt fel, s bennük S végű hajkarikát, Könyves Kálmán és I. Ferdinánd kori pénzt talált. Kovalovszki Júlia véleménye szerint a falut nem lehet egyértelműen helyhez kötni. Lábasegyház. 1456: Laboseghaz, 1512. Árpád-kori egyházas falu lehetett Szentetornya környékén, de pontos helyét nem ismerjük. 694 Elképzelhető, hogy a mai Békés megye határain belül kell keresni. Lőkösháza. 1418: Levkuseghaz, 1505: Lewkewshaza, 1507,1510, 1559,1561. 695 Egyházára neve utal, helye nincs azonosítva. Mágor. 1350: Magur, 1357, 1364: Magur, 1383: Magor, 1479: Magor alio nomine Cholth, 1492: Magor, 1556, 1564: Magor, 1580. 696 Csolt faluhoz hasonlóan Mágornak is önálló, az ún. Csolt-monostortól független plébániatemploma lehetett. Csolt esetében ez nem bizonyítható ugyan, de Mágornak már 1428-ban említették a Szentlélek tiszteletére 690 Bvmt II. 329; Csvmt II. 602; Hmvht II. 440. 691 Gajdács 1883. 48; Bvmt II. 330; Csvmt II. 602, 604; Hmvht II. 442. - 1. a Békéssámson, Cigánd címszót! 692 Olasz 1959a. 8, 46. j; Olasz 1959b. 36-37; Kovalovszki 1965. 180,183. (46. lelőhely) 693 Bvmtl. 38,11. 213,313. 694 Györffy 1965. 227; Kovalovszki 1965. 183. 695 GyO 10, 38; Avmt I. 239; Cs 1. 739. 696 BO I. 22, 32,106; Bvmt II. 214; Cs I. 652. 135 szentelt templomát. 697 Mivel Csolt falu a XIV—XV. század fordulója körül elnéptelenedett, az 1552. évi adat is csak Mágor templomára vonatkozhat. Ekkor a falu papja 3 forintot fizetett a tridenti zsinatra utazó követek számára. 698 A falu helyét Csolt faluval átellenben, a Holt-Sebes-Körös D-i partján, a Mágori-dombon lévő monostortól 1 kilométernyire sikerült azonosítani. A lelőhelyen középkori téglatörmeléket is megfigyeltek. Egyetlen Árpád-kori cserépbográcstöredéket nem számítva a teljes leletanyag késő középkori edénytöredékekből áll. 699 Magyarbánhegyes, Tanya 19. A településtől északra, a jelölt tanya környezetében 1971ben Juhász Irén végzett bejelentést követően helyszíni szemlét, s megállapította, hogy a területen középkori falu, annak temploma és temetője található. A felszínen előforduló Árpád-kori és késő középkori edénytöredékek alapján a település az egész középkoron át lakott volt. A templom és a templom körüli temető helyére téglatörmelék és embercsontok utaltak. 700 A lelőhely azonosításra vár. Mátéháza. 1475: Matheyhaza. 701 A falu helyét Juhász Irén Mezőgyántól DK-re azonosította. A település templomának helyén sok téglatörmelék és embercsont fordult elő. 1997-ben újra azonosítottuk a faluhelyet, de a templomra semmilyen nyom i 702 nem utalt. Medgyesegyháza, Dankó-tanya. A Medgyesegy ház ától ÉK-re eső magas homokdombon végzett terepbejárás alkalmával Árpádkori cserepek, embercsontok, tégladarabok és habarcstöredékek utaltak egy ismeretlen 697 MRT 6. 183. 698 Bvmt II. 215. б" MRT 6. 182-183. (12/13. lelőhely) 100 Juhász Irén jelentése: МММ RégAd 651/1971. 701 Cs 1.616. 702 Juhász 1971. 158; MRT IV/4. Mezőgyán 90. lelőhely.
