Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)
Békés megye középkori templomai kisebb homokkő faragvány darab is előkerült annak bizonyítására, hogy az épületet igyekeztek díszesebbé tenni. A megmaradt terazzo töredékekből öntött padlóra lehet következtetni. A templom körül 84 sírt bontottak ki, közülük 18 sír az épületen belül volt. A sírokban talált késő középkori pénzek a templom fennállásának felső időhatárát adják meg, de építésének korára egyetlen lelet sem utal. Kovalovszki Júlia korai (talán XI. századi) építést feltételez. 444 Dombegyház. 1437, 1446: Dombeghaz, 1453, 1463: Domeghaz, 1486: Dombegyház, 1498, 1506, 1552: Domb Eghaz, 1559: Dombegyhaza, 1569. 445 A települést dombon épült templomáról nevezhették el. 1569-ben a papja Kálmáncsehi István volt. 446 Bálint Alajos megemlítette, hogy Balku Dénesnek az ún. Attila-halmon lévő földjében valószínűleg kerek alaprajzú templom romjai lehetnek, s a téglaméretek kora Árpád-kori építésre utalnak. A lelőhely Pesty Frigyes helynévgyűjtésében is szerepel, s Jankovich Dénes ezt feltételesen a középkori falu helyével azonosította. 447 A lelőhelyleírásokból úgy tűnik, hogy ugyanezen a dombon végzett 1974-ben Szabó J. József is leletmentést, bár ő csak a Balku-domb, Templom-domb, Kolostor-domb elnevezéseket ismerte, s az Attila-domb nevet nem említette. Megtudta viszont, hogy az 1930-as években a dombegyházi születésű Nagy Zoltán is végzett már ugyanitt ásatást, s akkor alapfalakat is megfigyeltek. 448 A legutóbbi ásatás során 444 RégFüz 30 (1977) 44; RégFüz 32 (1979) 88; Kovalovszki 1986. 109-112; Kovalovszki 1989. 140-142. Az alaprajz közölve: Kovalovszki 1986. 111, 4. kép; Kovalovszki 1989. 144, 120. kép. 445 Cs I. 769; Avmt I. 113-114, 199, 227, 309, 317, 335; Csvmt II. 140. 446 Csvmt II. 140; Kiss 1988. 1. 382; Rácz 1880. 154; Csvmt I. 296,448,11.146. 447 Bálint 1941. 26; Hnt 37, 112, 79. j. Borovszky S. az Attilahalmon látott templom maradványait Kinged faluhoz kötötte (Csvmt II. 279). 448 Innen szerezhette Bálint Alajos is információit. 109 Szabó J. József egy középkori templom alapfalának részletét s a templom körüli temető 12 sírját, illetve kerítésalapozásának egyes szakaszait tárta fel. A temető közepén lévő templom alaprajzának megállapításához azonban nem volt ideje nagyobb felületet föltárni. Azt sem lehet eldönteni, hogy a szelvényekbe eső kicsiny alapozásrészletek a templomnak mely részei lehetnek. Az épület alapozása keményre döngölt föld és tégladarabok egymás fölötti rétegeiből tevődött össze. Négy réteg maradt meg, alulra földréteget döngöltek. A környéken sok téglatörmelék és homokkő darab fordult elő. A temetőt 25—30 m átmérőjű körben kerítés vette körül. Ennek alapozása eltért a templométól: a téglasorokat itt habarcsba ágyazták. A szélessége átlagosan 1 méter volt, az alapozási árok legaljára pedig először habarcsréteget terítettek. Az egyik ásatási fényképen az alapozás három téglasora látszik. A kerítésnek az E—ÉK-i, s a DK-i szakaszát tárták fel. A kibontott sírokban szokványos késő középkori leletek voltak (ruhakapcsok, szövetmaradványok, koporsó szögek, bronzlemez, stb.), de a templomhely környékén a késő középkoriak mellett Árpád-kori edénytöredékek is előfordultak. 449 Dombiratos, Dombi-dűlő, Templomdomb. 1998 őszén, a községtől ENy-ra 800 méterre, egy ENy-DK-i irányú hátas vonulaton lévő, 60—80 méter alapátmérőjű s kb. 3—4 méter relatív magasságú kurgán tetején az őszi mélyszántás embercsontokat hozott felszínre. A helyszíni szemlén megállapítottuk, hogy a halom tetején egy Árpád-kori eredetű késő középkori falu templomának és temetőjének helye található. A templomra és temetőre a kevés, pelyvás anyagú, középkori tégladarab és habarcstörmelék, a temetőre pedig a sok embercsont utalt. A lelőhelynek 449 RégFüz 28 (1975) 93; Szabó J. József ásatási dokumentációja: МММ RégAd 992/1975. Rendelkezésemre bocsátásáért fogadja köszönetemet.
