Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

lett többnyire fegyvert (buzogányt, baltát, nyílhegyet) és késpengét találtunk. Míg a baloldalán pihenő halottak egyikénél sem fordult elő sem fegyver, sem kés. Ellenben két ilyen sírban a derék táján, a hasüreg helyén gyöngyöket leltünk. A napkeltére figyelő holtak eszerint férfiak, a lenyugvó napba tekintők nők voltak?! Vajon nem a nap- és holdimádásra vezethető-e vissza az a szokás, hogy a férfiak a természeti vallásokban rendesen hímneműnek képzelt Napisten, a nők pedig a nőneműnek ábrázolt Holdisten felé fordultak a halál után következő új életük megkezdésekor?" A józan paraszti ésszel gondolkodó - egyébként Földesen született parasztgyermek - Zoltai feltevését támogatni látszik az, hogy az ókori görögök két napistene - Apollón, Héliosz - férfi volt, míg a Holdat nőisten jelképezte: Szeléné (római megfelelője Luna). Ezzel szemben a tiszapolgári korszaknak jobban megfelelő, két évezreddel korábbi Mezopotámiában mindkét istenalak férfi volt: a sumer Utu (az akkádoknál Samas) volt a Nap, Nanna vagy Suen (az akkád Szin) pedig a Hold. Néhány tiszapolgár-basatanyai sírban ott lehetett találni a vadkan vagy a házi kandisznó agyarát. Általános szokás volt ez a korai és a középső rézkorban, sőt már a lengyeli kultúra idejében is. A basatanyai temetőben mind a vad, mind a háziasított sertés alsó állkapcsát, mandibuláját megtalálták mellékletként a sírokban, férfiak és nők mellett vegyesen, akár kanokét, akár emsékét. Szerepük nem az volt, hogy táplálékot biztosítsanak a túlvilági útra és életre: ezeken a csontos részeken alig van hús, és a sírokban sem arra a helyre tették őket, ahol az igazi húsmellékleteket helyezték el. Lehet, hogy a totemizmus jelei voltak. Egy esetben a - talán rituális okokból - hiányzó koponya helyén volt egy vaddisznó alsó állkapcsa. Nem lehet meglepő, hogy a Mágori-dombban feltárt korai rézkori ház építési áldozatának maradványai között is találkozunk sertésállkapcsokkal, jóllehet a mágori sírokban nem került még elő ilyesmi. A pincemúzeum látogatója a bejárathoz közeli tiszapolgári sír mögött láthatja balra fenn egy tiszapolgári korú háznak az átégett romjait (mögötte egy másik tiszapolgári ház részlete látszik sok edénnyel). 75