Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

Egy következő leletcsoport az előbbitől mindössze 80 cm távolságban került elő, de már egy másik - az V. - szelvényben. így is valószínű azonban, hogy darabjai az előbbivel azonos együttesbe tartoznak, esetleg egy másik szertartás részeiként. 22. kép: két szélső talpon és em- m=m béri lábon álló áldozati tál vagy 23. kép: agyag áldozati szarv, oltár, 28,5 cm magas 26 cm magas Az előbbihez hasonló, három talpon álló áldozati tál vagy oltár, a középső talp emberi láb alakú (22. kép). Hasonlóan az előbbi csoporthoz, ezen az áldozati tálon is volt két trapéz alakú kővéső, egy obszidiánpenge, egy kovapenge és egy kupac égett állatcsont. Ez az együttes is tartalmazott egy füles agyagkorsót, benne megégett állatcsontokkal. Mellette állott a padlón egy kúpos, tömör, teljes épségében megmaradt agyagtárgy (23. kép). Az ilyen tárgyakat a szakrégészet áldozati szarvnak nevezi: bika fejét sematikusan ábrázoló darabról van szó, amely bizonyára már a korai neolithikumtól kezdve a vallásos ábrázolások, szertartások és tisztelet tárgya volt, kapcsolatban a termékenységet hajdanában talán leginkább kifejező bikakultusszal. A romok között előkerült még egy másik áldozati szarv is, ez jóval alacsonyabb és karcsúbb, viszont szélesebb volt az előbbinél. 70