Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)
viszonyítva) azt sejteti, hogy lakóik elődei hajdan valóban két nagy teilen (Mágor és a már említett szeghalmi Kovácshalom) laktak. Ezek a kis falucskák vagy majorságok alacsonyabban fekvő helyeken, lapos partokon állottak. Semmi sem zárta ki azonban azt, hogy akár a Mágori-dombon is megtelepedjenek. így is történt, de ezek a rézkoriak már nem voltak tellalkotó népek. Úgy növelték a teli magasságát, hogy szinte véletlenül ültek meg a már akkor is négy méter magas, de valamikor a tiszai kultúra idejének végére egy időre elnéptelenedett dombon. A település lakottságának hosszú időre való megszakadását régészetileg többek között az bizonyítja, hogy mindmáig nem tudjuk: a tiszai kultúra edényeiből hogyan lettek tiszapolgári típusú edények. Hogyan nőtt az alacsony csőtalpakból néhány évtized alatt magas csőtalp sok átfúrással, hogyan változott meg az edények színe téglavörösről szürkésre-barnásra-feketésre, simítottról fényezettre, miért raktak a tiszapolgári fazekasok az edények oldalára hegyes, néha szinte szúrós kúpformájú bütyköket. És így tovább. Ez a (legfeljebb néhány évtizednyi) átmenet egyelőre sem itt, sem az Alföld más lelőhelyein nem fogható meg igazán. Érdekes módon éppen a koncentrációt követő széttelepülés idején ellentétes irányú folyamat - mondhatnánk koncentráció - zajlott le a temetkezésekben. Magyarázata az lehet, hogy a tellek kis közösségekbe széttelepülő népei szétköltözésüket követően is őrizték hajdani összetartozásukat, és néhány halottjukat telepeiken kívül, de tőlük nem távol nyitott közös temetőbe hantolták el. Ezért és ekkor jöttek létre nálunk az első olyan zárt temetők, amelyek már határozottan elkülönültek az egyébként kis telepektől: önálló régészeti lelőhelyek, hiszen nem egy-egy kis közösség saját temetői voltak. Bizonyára a telepek közelében voltak, és sírszámuk a beléjük temetkező féltucatnyi-tucatnyi falucska kis lélekszámának (és fennállásuk rövid idejének) megfelelően nem túl magas. Abban a néhány esetben, amikor az ilyen önálló temetőknek elegendően nagy részét feltárták, legfeljebb 50-100 tiszapolgári korú sír található bennük: 51