Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

Az ilyen összekuporított testeket jobb vagy bal oldalukra fektetve tették a rendszerint kis sírgödörbe, sokáig koporsó nélkül, esetleg begöngyölve valamibe: textilbe, gyékényszövetbe, bőrbe, miegyebekbe. A férfiakat inkább a jobb, a nőket a bal oldalukra fektették már az újkőkor végén, amely szokás azután a rézkori és bronzkori utódoknál is tovább élt, de sohasem volt kizárólagos (vagy nem mindig pontosak az embertani meghatározások). Mágoron például a tiszai sírok között jócskán akad a bal oldalára fektetett férfi (a 7., 13-14. és 16., a 36., 39. és 42. sírok), és van a jobb oldalára fektetett nő is (az 1. sír). A fakoporsó Mágoron nem mellékes kérdés: a Kárpát-medencében itt sikerült először megfigyelni fakoporsókat, mégpedig a tiszai kultúra 24-29 sírjából 15 vagy 16 esetben (11. kép). Ezek a mélyebben fekvő, tehát a korábbi tiszai temetkezések voltak (esetleg a fadeszkák csak a mélyebben fekvő sírok esetében maradtak meg). Általában be is fedték őket deszkákkal, oldaldeszkáik pedig 5-10 cm-rel túlnyúltak a koporsó végeken. Volt egészen kicsi gyermekkoporsó is (30x50 cm-es: a 12. sír), a zsugorított helyzetű felnőttek számára persze nagyobbak készültek (60x134 cm: a 13. sír). Magasságukat egy esetben (14. sír) 25 cm-ig lehetett megfigyelni, de a koporsóládák eredetileg, az eltemetéskor valószínűleg 60-70 cm magasak lehettek. A 6. és 7. sír koporsójának deszkái szilfából (Ulmus levis) készültek, de egyikük lehetett kőrisfa is {Fraxinus excelsior vagy excelsa). Akadt közöttük olyan lapos évgyűrűs is, amely hatalmas fatörzsre utal. A 14. sír famaradványai között dr. Stieber József meghatározása szerint volt somág, vastag kőrisdarab, nyárfa, galagonya, vadkörte, mogyoró és tölgy: egész kis sárréti botanikus kert. A halottak az újkőkor előtti ősvilág még gyakran mozgó kis népcsoportjainál ott kerültek sírba, ahol a továbbélők éppen jártak: alkalmi tanyahelyek mellett, nem egy esetben magán a lakóhelyen. Például annak a barlangnak a félreeső részében vagy tűzhelye mellett, ahol meghúzódtak. Bizonyára előfordult, hogy a halál után csakhamar útra is keltek, esetleg éppen a haláleset miatt kerestek 41