Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

a mezopotámiai vagy kis-ázsiai hatalmas téliekhez hasonlítva a Mágori-domb magassága (eredetileg bizonyára több, mint hét méter) mégis kevésnek tűnik föl. A különbség a lakók lélekszámában és életük intenzitásában is keresendő: errefelé hajdanában nem használták például a legtöbb törmeléket, romot felhalmozó vályogot vagy a követ az építkezésekhez. Elvileg tehát kétféle teli létezik: hosszú vagy nagyon hosszú ideig folyamatos település, illetve többszöri vagy sokszori megtelepedés, megszakadásokkal. Az eredmény mindkét esetben ugyanaz, teli alakul, steril rétegekkel vagy azok nélkül. Vésztő a megszakadó fajtába tartozik (ezért „csak" hét méter magas), azzal a további megjegyzéssel, hogy a meglévő rétegek nem is mindegyike származik teliépítő, teli-lakó, tell-életformájú művelődésekből. Telialkotó művelődések azok, amelyek a folyamatos típusnak megfelelően egymaguk is telieket alakítanak vagy alakíthatnak ki, hiszen lakóik helyhez kötött életformája miatt általában hosszú ideig élnek - építkeznek-laknak-temetnek - egy helyben. A sokáig ugyanahhoz a helyhez kötődő életforma egy olyan korai időben, mint az újkőkor- főleg annak az eleje -, még nem jelent kizárólagos mezőgazdaságot. Hiszen éppen Európa e részén a földművelés során (az óriás folyók - Nílus, Eufrátesz, Indus - iszaplerakódásainak hiányában és öntözés nélkül) a földek hamar kimerültek, odébb kellett állniuk, és erdők felégetésével új szántókat feltörniük. Az állandó telep - tehát előbb-utóbb teli - kialakulásához így a legkorábbi időkben még kellett valamilyen más tényező. Ez lehetett nyersanyaglelőhely, kiváló termőföld, egy bővizű forrás (mint a bibliai Jerikó hatalmas telijénél), vagy előnyös földrajzi fekvés (kereskedelmi utak csomópontjában). Nos, az Alföldön nincsenek sem akkor szükséges anyagok - elsősorban kövek - nyersanyaglelőhelyei, sem források. Megvoltak viszont a vízi összekötő utak, és természetes, hogy a Mágorral egykorú másfél tucatnyi alföldi teli mindegyike jelentős folyóvizek találkozásánál alakult ki. Szeghalmon a Kovácshalom a Sebes-Körös és a Kis-Körös találkozásánál. Békés-Povád közel a 29