Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön (Békéscsaba, 2004)

7. kép: az 1986. évi 1. sír csont- 8. kép: a Hegedűs Katalin által váza, keze ügyében egy kővéső feltárt 35. sír rajza az edényekkel (lásd a 4. képet) A település-domb vagy teli Már az eddigiekből is kiderült, hogy a Mágori-domb - bár vannak benne temetkezések is - nem sírhalom. Tehát nem az Alföldön sokfelé megtalálható kunhalmok, kurgánok, korhányok sorába tartozik. A vésztőiek ilyen késő rézkori sírdombot, kurgánt például az okányi országút északi oldalán láthatnak: ott áll a Nagyhalom. Még nála is magasabb a Kalaphalom a Pereces-dűlőben. Néhány évtizede még legalább 28 ilyen, négyezer évesnél idősebb sírdombot lehetett látni a város határában, de szántással és földmunkákkal mind látható kiemelkedésük, mind számuk rohamosan csökken. Megérdemelnék, hogy gazdáik legalább úgy vigyázzanak rájuk, mint a Körös-Maros Nemzeti Park a Mágori-dombra. A Mágori-domb tehát egymást követő települések (és temetkezések) maradványaiból emelkedett évezredek során hét méternél magasabbra. A régészek telinek nevezik az ilyen településhalmokat, egy ősi eredetű, harmadik évezredi, még sumer kori, de akkád, tehát sémi eredetű szóval: tillu, tilu. Azt jelenti, hogy 'domb'. Az ilyen tellek igazi hazájában, a Két Folyó Völgyében, valamint Szíria és 27