Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899-1999 (Békéscsaba, 1999)

Szatmári Imre: A régészeti gyűjtemény

Az épület városi tulajdonba kerülésével a régészeti gyűjtemény a Városi Múzeum kezelésébe került. Az 1920-as évek második felétől Banner Benedek ásatói tevékenysége érdemel külön említést. 1926-ban pl. a postapalota építése közben elpusztított honfoglalás kori sírokról rögzített adatokat, majd 1930-ban jelentős ásatásba kezdett Fényesen, egy szkíta és kelta temető területén. 1932-ben Telekgerendáson végzett ásatásokat a középkori Gerendás falu helyén. Az 1930-as évek összességében is újabb fellendülést hoztak a csabai régészeti gyűjtemény gyarapítása terén. 1931-ben Rell Lajos szarmata sírokat tárt fel a berényi úton, 1932-ben Haan Albert végzett ásatást szintén szarmata kori sírok után kutatva - a Ligeti-szőlőkben, 1933-ban pedig a Hold utcában, egy XII. századi temető területén Banner Benedek ásatott. Még 1932-ben nyílt meg a Városi Múzeumban az első csabai állandó régészeti kiállítás is, amelynek megrendezését Banner Benedek mellett Banner János vállalta magára. 1936-ban Haan Albert a csorvási és szarvasi út szögletében előkerült avar kori temető egyik sírjának leleteit vitte a múzeumba. Az 1940-es években Párducz Mihály vezetésével tovább folytatódott a fényesi temető feltárása, de Banner Benedek is újabb szkíta sírokat tárt fel a Deák Ferenc utcában, szarmata koriakat pedig az Árpád-soron. 1944-ben Csallány Dezső leletmentése során honfoglalás kori leletekre bukkantak a Mezőgazdasági Szakiskola kertjében. A háború és a front átvonulása szerencsére a régészeti gyűjteményben nem okozott jelentős károkat. 1945 és 1950 között a múzeum lényegében gazdátlan volt, a régészeti jellegű munkákat azonban többnyire továbbra is az időközben nyugdíjba küldött Banner Benedekre bízták. Az 1950-es évek azután ismét fellendülést hoztak az ásatásokban s így a gyűjtemény fejlődésében is. Megkezdődtek a Banner János által vezetett békésvároserdei ásatások, amelyek még ma is a legnagyobb mennyiségű leletanyagot eredményezték egy lelőhelyről a gyűjtemény számára. Gerlán Csallány Dezső avar temetőt tárt fel, Kétegyházán Banner Benedek, Banner János és Párducz Mihály régészeti szemlét tartott a bronzkori halmok megismerésére, s a békéscsabai reptér területén korai avar sír került elő aranyleletekkel. 1952-ben kezdődött el a gyűjtemény teljes, országosan egységes szempontok szerint előírt leltározása is. A múzeum alkalmazásában 1955-től dolgozott először régész végzettséggel rendelkező munkatárs, Kovalovszki Júlia. A csabai régészeti tevékenység addigi története, az 1950-es években végbement kedvező fellendülés, Békéscsaba városa megyebeli szerepének fejlődése, valamint az első régész szakember csabai alkalmazása előrevetítette annak szükségességét, hogy a múzeum megyei feladatok ellátását is felvállalja. 1958 és 1966 között azonban ismét régész nélkül maradt a múzeum. In this period the rate of the archaeological acquisitions fell back, in 1912, however, the residence of the Association, the current building of the museum was built up. When the building got into the possession of the city, the Museum of the City took over also the archaeological collection. From the second half of the twenties the excavating activities of Benedek Banner are worth mentioning. In 1926 e.g. he registered data about some graves from the age of the Hungarian conquest, devastated during the construction of the Post Palace. Later on, in 1930, he started a significant excavation in the area of a Scythian and a Celtic graveyards. In 1932, in Telekgerendás, he carried out excavations in the place of the mediaeval Gerendás village. In summary, the 1930s brought also new prosperity in the field of archaeology of Csaba. In 1931 Lajos Rell excavated new Sarmatian graves by the Berényi Street, in 1932 Albert Haan - seeking also for Sarmatian graves - carried out excavation in the Ligeti- vineyards, and in 1933 in the Hold Street Benedek Banner led excavations in the area of a graveyard from the twelve century. Still in 1932 the first permanent archaeological exhibition was opened in the City Museum, which was arranged by Benedek Banner and János Banner. In 1936 Albert Haan transported the finds of one grave of an Avar graveyard found at an angle of the roads going to Szarvas and Csorvás to the museiun. In the 1940s the excavation of the graveyard of Fényes kept going on with the leadership of Mihály Párducz, but Benedek Banner also excavated a new Scythian graves in the Deák Ferenc Street, and Sarmatian ones in the Árpád Street. In 1944, executing rescue excavations Dezső Csollány found finds from the age of the Hungarian conquest in the garden of the Agricultural Vocational School. Fortunately the war and the passing front did not cause much damage in the archaeological collection. Between 1945 and 1950 the museum remained essentially without management, the archaeological work was committed to the care of Benedek Banner. The 1950s brought again prosperity in the excavation work and thus in the collection. The excavations of the city-forest of Békés started under the leadership of János Banner, which resulted the biggest amount of finds from one location till today. Dezső Csollány excavated an Avar graveyard in Gerla, in Kétegyháza Benedek Banner, János Banner and Mihály Párducz carried out an archaeological inspection at the bronze age knolls, and early Avar grave with golden finds was found in the area of the airport of Békéscsaba. In 1952 registration of the collection in compliance with nation-widely uniform 35