Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)
Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke
Berger Izsák regálebérlő ajánlatot tett a városnak, hogy kocsmáltatási és vásári jog átengedése fejében épít ezen a területen egy sörházat, (a mai teniszpálya szomszédságában levő épület - 1 .kép), azonkívül pincét, istállót, darálómalmot, hat szobából álló meleg gőzfürdőt és az Ótemetőt sétakertté alakítja át. A mulatókert lassan népliget jelleget öltötte magára. Az Élővíz-csatorna felé külön kocsma és lakóhelyiség épült. Az 1888-as árvíz azonban elseperte a régi vendéglőt, tönkretette a fürdőt és a közönség elszokott a liget látogatásától 3 . A Széchenyi-liget elnevezést a képviselőtestület határozata alapján, a „nagy magyar" emlékének megörökítésére 1860-ban kapta. A liget első parkosítása Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján készült el. A kert akkori betelepítéséről az 1875-ben ismét Sztraka Ernő által készített parkfelújítási tervből értesülhetünk 4 . E terv szerint „a kishídtól a serház sarkáig egy egyenes út vágatnék el, az úttól jobbra a gőzmalom felőli rész a néptanítóknak adatnék használatba, hogy e téren az iskolás gyerekeket a gyümölcsfa tenyésztésben és nemesítésben oktassák. Ezen felőli rész a kórházi kerthez csatlakozzék mennyiben az egyenes átvágás által a népkert területében végzítene. Az eddigi Choleras sírok tere 5 , az eddigi néptanítók kertje, az akácosok területével pótoltatnék, mihez képest a népkert egészen a katolikus temetőig terjedne. A kert központja, illetve mulatóhelye a mostani üresen álló szeszgyári épület, a kis korcsma és szeszgyár előtti tér jelöltetik meg, a mostani mulatóhely tisztán a fürdővendégek kényelmére szolgálna. A kert angolkert szerint lenne kialakítva, felváltva bokrokkal és sűrű árnyas fákkal 6 ." 1876-ban kezdődött meg az újratelepítés a Körös-part (Élővíz-csatorna) menti nyárfasor és az akácos egy részének kivágása után, mivel ezek nem illettek bele az új kert telepítési tervébe 7 . Nagy mennyiségű fa érkezett Gyuláról és Gyulaváriból 8 . 3 Korniss 1930. 4 BML. Csaba városképviselő gyűléseinek jegyzőkönyve 205/1875. Korniss 1930: Sztraka Ernő szenvedélyes pomológus is volt, munkatársával, Szemján Sámuel főjegyzővel együtt. Nekik köszönhető, hogy a belterület, és a határbeli területek szépen fásítottak. Ezen kívül faiskolát és gyümölcsfatelepet tartottak fenn, ahonnan potom áron szerezhették be az ültetvényesek szükségleteiket. Ezzel magyarázható, hogy oly sok gyümölcs- és szőlőskert keletkezett Csabán. 5 Korniss 1930: 1776-ban a kanális túlsó partján az első gőzmalom és közkórház terén nyílott meg az új evangélikus temető, szomszédságában a római katolikus temető. 1830-ban szinte megsejtve a nagy kolerajárvány okozta halandóságot, a temetők területét kibővítették az ún. Epreskerttel, melyet II. József idején a vármegye a selyemhernyó tenyésztés előmozdítása céljából ültettetett be eperfákkal. Hat nagy koleradomb emelkedett itt a következő évben, 2019 halottal. Az utolsó halottat ide 1847-ben temették, és bár a lelkészek erősen tiltakoztak, a temetőből sétakert lett. 6 BML. Csaba város képviselőgyűléseinek jegyzőkönyve 205/1875. 7 Ugyanaz 40/1876: A kert szabályozása során döntés születik arról, hogy az akácok kiirtására tett javaslat mellőztetik, mert más árnyékos hely hiányában az akácfa csoport még egy ideig kellemes mulatóhelyül szolgálhat. 8 Ugyanaz 41/1876. 88
