Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)

Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke

Az 1970-80-as években a teniszpálya kerítése melletti gyermekjátszótér is épült, amely ma is megvan, de állapota már leromlott. A korszerű, védett, nyugodt környezetben levő játszótérre pedig nagy szükség lenne. A ligetek, kertek értékei közé tartoznak az ott elhelyezett művészi alkotások, szobrok is. Az Élővíz-csatorna mellett, a százados tölgyek ölelésében egy kis napsütötte tisztáson áll a békéscsabai születésű Mohácsy Mátyás (1881-1970) szobra, aki a magyar kertészet és szakoktatás kimagasló alakja volt. A mellszobor Varga Géza csabai szobrászművész alkotása, amelyet 1981-ben avattak fel. A Sörkerthez vezető út mellett Mladonyinszky Béla Lánykaportré (1983) című szobra áll. A kert szerves részei, és ahol lehet felújítandó értékei a régi hidak is, amelyek felújítva, ill. a régi formát idézve szintén hozzátartoznak a város szépítéséhez. Ilyen a Liget bejárata előtti Élővíz-csatornán átívelő híd is (7. kép). Biológiai értékek A város természeti értékei közül először 1985-ben kettő, 1989-ben tizennyolc, (a Széchenyi-liget is ekkor került a helyi védelem listájára), illetve 1997-ben történt védetté nyilvánítás. Mindhárom esetben a Munkácsy Mihály Múzeum Természettudományi Osztályának előterjesztése révén került sor a védelemre. Az 1980-as évek elején sajnos felmerült a liget és az ott levő épületek szanálása. Védetté nyilvánításával a liget megsemmisítésének gondolata ma már nem merülhet fel. A parkban ma található fák közül az idős kocsányos tölgyek (Quercus robur) a legértékesebbek. A szabadtéri színpad mögötti kocsányos tölgy (mérete 510 cm) a legnagyobb méretű fa a ligetben. Hasonló korú száz évnél idősebb példányok találhatók még a Kórház utcai bejárat felőli részen, amelyek közül a legnagyobb törzskörmérete 355 cm. A Kórház utca felől, a malommal szembeni bejárat mellett, egy érdekes, szép formájú, háromágú japánakác (Sophora japonica) áll. Beljebb egy öt példányból álló kocsányos tölgyfa csoport talán a legszebb. Mellettük egy ferde törzsű narancseperfa (Maciura pomifem) található. A sörkert és az üvegházak közötti parkrészen egy idős tiszafa (Taxus baccata) áll, amelynek törzskörmérete 170 cm. Nyolcvan-száz éves vadgesztenyék (Aesculus hippocastanúm) és lepényfák (Gleditsia triacanthos) alkotják a park értékes növényeinek fő állományát. Az Izraelita temető helyi védelem alá helyezése a Széchenyi-ligettel egy időben történt. Szép öreg fái, gesztenyefasora, a szépen megmunkált síremlékekre felfutó borostyán ősszel vörösre színeződő levelei különleges hangulatot árasztanak. A liget és a temető egy tömböt alkot. A ligettől északra található Ligeti temetővel együtt a város zöld szigetét alkotják. A park dendrológiai értéke az 1980-90-es évek óta folyamatosan pusztul, az épített környezettel együtt. A száz-százötven éves kocsányos tölgyek különösen a szabadtéri színpad környékén száradnak, nagyrészt a beépítés és a nem kielégítő 92