Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)
Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke
Natura Bekesiensis - 7., Békéscsaba, 87-100. 2005. A békéscsabai Széchenyi-liget története és táj kerti értéke Tények és gondolatok egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről Kertész Éva Történeti kertjeink, parkjaink természeti, művészeti, műemléki és történeti környezetkultúrái emlékek, amelyek a kertkultúra száz- vagy több száz éves emlékeit őrzik. Ma Magyarországon egyre szélesedő körben fontossá vált a műemléki kertvédelem, és a helyreállítások száma is gyarapszik. Békéscsaba város igen kevés városi szintű zöldterülettel rendelkezik, aminek oka elsősorban az, hogy a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején létesített ligetek és más, e célra is alkalmas szabad területek, vásárterek a városfejlődés áldozatául estek. Ez történt a Petőfi-ligettel (1882), amelynek helyén általános és középiskola létesült. Az Árpád-liget (1912) növényállománya a városi strandfürdő építésekor (1922) gyérült, a maradék kert azonban ma helyi védettséget élvez. A Cserkész-liget (1920) helyén ma családi házas lakóépületek láthatók. Az Állatvásártér helyén (1931) ma lakótelep van. A tizennyolcadik század végén alakították Magyarországon az első nyilvános kerteket. Ezek kezdetben úgynevezett városerdők voltak. Kedvenc fájuk volt a hatalmas és gyorsan növő kanadai nyár és az igénytelen illatos virágú akác. A tizenkilencedik század közepére a közkertek azonban jelentős átalakuláson mentek át. Az angol díszkert a kastélykertek után a városi közkerteknek is jellegzetes stílusa lett. Az épületek előterét virágos kertiszőnyeg foglalta el, hasonlóképpen a közkertek közlekedő részeit is 1 . A liget története A Széchenyi-liget elődjéről, az első Epreskertről 1830-ból értesülünk, melyet II. József idején a vármegye a selyem-tenyésztés előmozdítása céljából ültetett be a későbbi sétakert területén 2 . A liget részét alkotó Izraelita temető eredete 1865-re nyúlik vissza. A város első közparkja, vagy ahogyan abban az időben nevezték, a „városi mulató erdőcske" 1850-ben létesült az Ótemetőből kihasított területen, ahová az utolsó halottat 1847-ben temették. 1 Rapaics 1938. 2 Korniss 1930. 87
