Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)

Kertész Éva: A Szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület flórája

is jelentősek). Botriochloa ischaemum, Brachypodium sylvaticum, Brassica rapa, Bromus inermis, Bromus mollis, Bromus sterilis, Bromus tectorum, Bryonia alba, Bupleurum tenuissimum-sziki buvákfü (Gyula, Csaba (BORBAS 1881). (A védett terület szomszédságában levő Gyula, Szent-Benedek-pusztáról BOROS 1938-ban szintén jelezte). Butomus umbellatus. Calamagrostis epigeios, Calystegia sepium, Cannabis sativa, Camelina microcarpa, Camphorosma annua-bárányparéj (A terület egyik jellegzetes, gyakori, társulásalkotó faja. Néhány szép előfordulása Kígyós-pusztán, Apáti-pusztán, és Ökörjárás néhány foltjában található (2001). Capsella bursa-pastoris, Cardamine pratensis-réti kakukktorma (a Kígyósi-legelő Apáti-ér menti magassásos foltjában 50-100 tövet láttam (2001). Carduus acanthoides, Carduus crispus, Carduus hamulosus, Carduus nutans, Carex acutiformis (A Kígyósi-legelőn a Nagy-erdő tisztásán az Apáti-érben a Vizes-völgy egy foltjában, és máshol is a védett területen szórványosan megtalálható (2001). Carex melanostachya (a területen nedves laposokban gyakori faj). Carex distans (Kétegyháza Hegyes, és a Vizes-völgy mentén a Török-halomnál, nedves, enyhén szikes területeken fordul elő). Carex divulsa (a kígyósi kastélykertben gyűjtöttem (1993). Carex gracilis (A Kiflidűlőben a Nagy-erdő déli szélén található hosszan elnyúló nádas mellett fordul elő jelentősebb állománya (2001). Carex hirta (a Nagy-erdőben, nedves vízállásos helyen (2001). Nem gyakori faj a területen. Carex pairae, Carex praecox, Carex riparia, Carex vesicaria-hólyagos sás, Carex vulpina (szórványosan fordul elő a Kígyósi-legelőn, a Vizes- és az Apáti-érben laposokban nádasok, sziki kakás zsiókás élőhelyek mentén). Carthamus lanatus (a Kis-Kakucs-dűlőben a volt Lőtér környékén száraz gyepekben, és parlagokban fordul elő (2001). Celtis occidentalis (a Nagy-erdőben szórványos, elegyfaként láttam). Centaurea calcitrapa, Centaurea banatica-bánsági imola, Centaurea cyanus, Centaurea jacea (a Kígyósilegelőn, de máshol is nedvesebb löszgyep jellegű foltokban gyakori faj). Centaurea micranthos (Hegyes száradó löszgyepfoltjában láttam). Centaurea pannonica (a Kígyósi-legelő és Hegyes nedvesebb löszgyep foltjaiban). Centaurea scabiosa-vastövü imola (szárazgyepi faj. szórványosan fordul elő pl. Apáti-pusztán, a Vizes-ér menti gyepben és Juli-pusztán (2001). Centaurea spinulosa-töviskés imola (sztyeppnövény, a Nagy-erdő erdőssztyepp jellegű tisztásán, és Hegyes sztyepprétjén találtam néhány tövet. (2001). Ccntaurium pulchellum, Cerastium dubium, Cerastium brachypetalum, Cerastium pumilum, Cerathophyllum demersum, Cerinthe minor, Cephalaria transsylvanica-mezei fejvirág (Csaba és Gyula között, a vasút mellett (BORBAS 1881). Az adatot nem tudtam megerősíteni (2000). Chaerophyllum temulum, Chenopodium album, Chenopodium botryoides, Chenopodium hybridum, Chenopodium glaucum, Chrysanthemum leucanthemum-réti margitvirág, Chrysopogon gryllus-élesmosófö (2-3 ezer tő fordul elő a Kígyósi-legelőn, Hegyesen, ill. a védett területen kívül Szabadka-dűlő sztyepprétjén (2001). A Dél-Tiszántúlon ritka fajnak számít. Battonya Tompapusztán láttam 7