Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 7. (Békéscsaba, 2005)

Kertész Éva: A Szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület flórája

(2001). Festuca pseudovina, Festuca rupicola, Ficaria verna (a Nagy-erdőben, és a kastélykertben fordul elő (2001). Filago germanica, Filipendula vulgariskoloncos legyezőfö (üde, és félszáraz réteken gyakori faj (2001). Fragaria moschata-fahéj illatú szamóca (a Kígyósi-legelőn löszgyep foltban (2001). Fragaria vesca-erdei szamóca (a Kígyósi-legelőn, Apáti-pusztán, és a kastélykertben löszgyepekben (2000). Fragaria viridis (löszpuszta- és cickórósgyep részletekben gyakori faj). Frangula alnus-kutyabenge (a Nagy-erdőben (GÁL-VÁRVÖLGYI 1981). Fraxinus angustifolia subsp. pannonica (a Nagy-erdőben, és ültetett erdőfoltokban elegyfaként fordul elő). Fraxinus excelsior, Fumaria vaillantii, Fumaria schleichen. Gagea lutea-sârga tyúktaréj (a kastélykertben (1993). Galinsoga parviflora, Galium aparine, Galium mollugo, Galium palustre, Galium verum, Geranium dissectum, Geum urbanum, Glechoma hederacea, Glyceria fluitans-réti harmatkása (Nem gyakori faj. A védett területen csak néhány helyen láttam, mélyvizű vizesárok szélén, Szabadka-pusztán és a Török-halomnál (2001). Gypsophila muralis-mezei fátyolvirág (szórványosan fordul elő a területen, pl. Peresen). Hedera helix (a Nagy-erdőben, és bőven a Wenckheim-kastély kertjében (2001). Hibiscus trionum, Hieracium bauhinii (az Apáti-ér menti löszgyepekben láttam (2001). Hieracium cymosum (Kígyós-puszta, Apáti-puszta, és Hegyes löszgyepeiben szórványos (2001), Hieracium pilosella (Apáti-pusztán egy foltban találtam (2001). Hieracium piloselloides-firenzei hölgymái (sztyeppréteken fordul elő, de nem gyakori a faj a területen, a Kígyósi-legelőn, és Hegyesen találtam (2001). Hordeum histrix, Humulus lupulus (a Nagy-erdőben, de valószínű más erdőkben is lehet). Hypericum elegáns-karcsú orbáncfű (KOVÁCS-MOLNÁR 1981) a közeli Bánkútról írta le. A védett terület szomszédságában a Szabadkaidűlőben a Chrysopogon-os gyepben, a Kígyósi-legelőn, és a Szikes-erdőt szegélyező erdőssztyepp jellegű részletében láttam (2001). Hypericum perforatum, Hypericum tetrapterum, Hyosciamus niger. Iris spuria-fátyolos nőszirom (Csaba és Gyula között jelezte (BORBÁS 1881 ). A védett területen belül nincs adatom (2001 ). A terület közvetlen közelében viszont több helyen is előfordul - így Szabadkígyóson: Makkosháton, Ménesjáráson, és Szabadka-pusztán erdőszegélyben, sziken, és sziki magaskórósban (1995-2000). Inula britannica, Inula salicina, Iris pseudacorus-sárga nőszirom (sziki kakás mocsarakban a Kígyósi-legelőn, árkokban, nádasok szélén, a Vizesvölgy néhány foltjában (2001). Juglans nigra, Juglans regia, Juncus atratus, Juncus atriculatus, Juncus bufonius, Juncus compressus (szikes réteken gyakori különösen a Kígyósi-legelőn, és az Apáti-út menti szikes erekben), Juncus conglomeratus (a Kígyósi-legelőn fordul elő, nem gyakori faj). Juncus effusus (magassásréteken, a Vizes-érben és az Apáti-érben, nedves részeken, de máshol is szórványos), Juncus gerardii (a Kígyósi legelőn, nedves szikes réteken). 9