Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Bemutatjuk megyénk ornitológusait – 9. Hankó Mihály (Békéscsaba, 1912.03.07. – Békéscsaba, 1983.05.21.)

gyomortalom mintáit, és nem utolsó sorban gyönyörű madárpreparátumait. 1944 áprilisáig - Vasvári elhurcolásáig - levelezési kapcsolatban állnak egymással.

11 1943. novemberében Hankó ellátogat Budapestre a Magyar Madártani Intézetbe. A Herman Ottó út 15. alatt székelő intézet gyűjteménye katartikus erővel hat rá.

12 Most, 31 éves korában döbben rá, hogy pályaválasztása elhibázott volt, s képességei és szíve alapján helye az intézetben lenne (1. ábra). Meglepő módon Vasvári elsiklik Hankó egész oldalas önvallomása felett.

13 Nem tudjuk, hogy miért nem reagált a vigaszt, megnyugtatást váró levélre. Kihagyja, mint pingpongos a magasan visszaütött labda lecsapását. Az intézettől kapott, preparáláshoz használt „arzén" kis bonyodalmat okoz a két ember között, mert egy csabai gyógyszerész, vizsgálata alapján, kétségbe vonja a szer konzerváló hatását. Az 1943. decemberében az Aquilában megjelenő két rövid cikk talán a novemberi látogatás reflexe. Az egyik cikk a héjasas (Hieraëtus f.fasciatus Vieill.) kevermesi,

14 a másik a kis héja ókígyósi előfordulásáról tájékoztat.

15 1943-ban megjelenik dr. Nagy Jenő „Európa ragadozómadarai" című könyve, amelyben Hankó eredményeire is történnek utalások. A várva várt dedikált könyvet Hankó dr. Korompai Viktoron keresztül kapja meg. A könyv árának kiegyenlítési módja rávilágít Hankó értékrendjére. A könyv árát inkább kifizeti, minthogy kis héját,

16 vagy héjasast adjon érte. (A bartel lehetőségét a szerző vetette fel.) A következő évben (1944) ünnepli ötvenéves évfordulóját a Magyar Madártani Intézet. A távmegemlékező 91 rendes intézeti megfigyelő között ott találjuk Hankó Mihályt is. A háborús viszonyok miatti szerény ünneplés és a reménykedés eltakarja a történelem pusztító villámainak közelgő fényét és dörejét. Ekkor még senki sem sejti a gyűjtemény néhány hónap múlva bekövetkező pusztulását. Pedig a kataklizmáig már nem sok idő van hátra. Ki gondolja még akkor, hogy az intézet német ütegállás lesz a Kis-Sváb-hegyen kiépített szovjet állásokkal szemben. Ki gondolta akkor, hogy az épület pincéjébe menekített preparátum- és dokumentumgyűjtemény, több igen értékes, s szinte pótolhatatlan Hankó-féle preparátumával együtt, 1944 karácsonyán porig fog égni, s az apokalipszist követően mindent elölről kell majd kezdeni. 1944. év nyarán tífuszban megbetegszik, s végül mentő viszi a kórházba, ahol megközelítően egy hónapot tölt el. Hazatérése után diétázik és gyomorsav hiányával küszködik. A betegeskedés következménye: 7 hónap (!) távollét a szeretett Ókígyóstól. A II. világháborút követően, az államosítások előrehaladtával, fokozatosan fellendül az állami intézmények igénye a táblafestésre. Ez észrevehetően érződik Hankó Mihály feljegyzéseinek ritkulásában is. A háborút követően az ókígyósi kastélyparkot - a madárvilág nagy kárára -megnyitják a nagyközönség előtt. Majálisokat rendeznek a Wenckheimek idejében elzárt parkban. Közben megváltozik a vadászok ragadozó madarakkal szembeni magatartása is. A új politikai szemlélet negatív hatásait érzékelve, 72