Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Kertész Éva: Müller Gézáról a gyula-városerdei emlékkiállítás kapcsán

benne élő embereknek. A Békés Megyei Múzeum és a szeghalmi Sárréti Múzeum megjelentette írásait. Munkái ma dokumentum értékűek.

15 Fiatalkori festőkedve nyugdíjas korában visszatért. Művészi képeit az akvarell képek festésével kezdte, később olajfestményeken örökítette meg a számára oly fontos békési tájat (10. kép). Képeiből Szeghalmon 1987-ben „Hazatérő művészek" címmel kiállítás nyílt. A szülőföld (Mágor, Fok-köz, Enyves-zug) tájképeit bemutató tárlat képei közül néhány a Szeghalmi Múzeum tulajdonába került. 1993-ban 81 éves korában halt meg Egerben, hamvai Vésztőn nyugszanak. Eletéről legszebb vallomását egy cikkében leltem fel:

16 ,^íz élet úgy van elrendezve, hogy kevés jut legtöbb embernek abból, amire vágyik. Nekem mindig egy vízi vadas terület volt az álmom, de bizony sokat kellett vágyódnom, míg ilyen helyre kerülhettem. Van Biharban egy zug Biharugra, Geszt, Atyás, Oláhszentmiklós, Cséffa községek határa. Néhány ezer hold szikes legelő és halastavak vonzzák a messze úton megpihenni kívánó libaseregeket. Ezt a helyet jelölte ki nekem a sors, hogy itt szürke életemben néhány boldog nap is jusson ". Müller Géza szeretett pusztái, amelyekért sorra megszülető cikkeiben féltve és aggódva emelt szót, ha nem is „eredeti" állapotukban, de maradványaiban, lassan újraélednek, és jelentős részük a természetvédelem oltalma alá került. Szülőhelyén létrejött a Vésztő- Mágori Természetvédelmi Terület. A Fokközi-erdőben, és Vésztőn kanyargó Holt-Körösben ismét láthatunk csapatokban úszkáló vadkacsákat. A nádas szélein vízimadarak, mocsári teknősök, és a vidrák biztonságos élőhelyet találnak. Az ugrai, fancsikai, csillaglaposi, begécsi, vátyoni puszták a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legértékesebb területi egysége a Kis-Sárrét részét képezik. Az általa ültetett erdők felnőttek. A halastavak létesítése ugyan nagy változást hozott a tájban, de lassan átvette a hajdani vizes élőhelyek élővilágát A mai állapotok nyomon követése a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagságának feladata. Az átvonuló hatalmas madártömeg védelmét a vadászati tilalom is segíti. Müller Géza megelőzve korát a madármegfigyelés, és a fényképezés mellett döntött. Mai utódai madár és természetvédők hasonlóan tesznek, és ez biztató. Irodalom D. Nagy András (2003): Müller Géza erdészetvezető életútja - Erdőjáró, a Dalért Rt. Tájékoztatási Központjának Lapja, 4-5. sz. Müller Géza (1946): Szalonkák - Nimród Vadászlap (1946. november 15-i száma.). Müller Géza (1969): A vadkacsákról - Nimród I. évf. 8. sz. Müller Géza (1980): A Geszten végzett madárgyűrűzésekről - Munkácsy M. Múzeum Természettudományi Adattára. Békéscsaba, L. sz.: 1566-1980. Müller Géza (1980): A környezet és az élővilág változásai Vésztő környékén a századelő óta. Munkácsy M. Múzeum Természettudományi Adattára. Békéscsaba. L. sz.: 1581-1980. 64