Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Kertész Éva: Müller Gézáról a gyula-városerdei emlékkiállítás kapcsán

Gesztre, az akkori Tisza uradalomba, 1934-ben került mint erdész és fő vadász. A geszti Tisza-uradalom akkori gazdája - a fiatal Tisza Kálmán 1934-től 1941-ig áthelyezte Nagykovácsiba, ahol vadas park létesült, aminek tervezésével és kivitelezésével bízták meg. Innen ősszel és tavasszal járt vissza Gesztre, az ottani erdősítések lebonyolítására. 1937-ben a Berlini vadászati kiállításra szakmai tanulmányútra küldték. Nagyon meghatározó élményt jelentett számára a világ minden tájáról felvonultatott rengeteg vadászattal kapcsolatos kiállítási anyag. Figyelmét inkább a vadászati témájú képzőművészeti alkotások kötötték le, és a kiállított vadfényképek. Ahogyan akkor hívták, a vadfényképezés ebben az időben még a természet iránti érdeklődés perifériáján volt. A Nimród, és a mostani Búvár elődje még szegényes volt hazai vadkép-illusztációban. A természetvédelem - a mai fogalmaink szerint - Magyarországon még nem létezett, igaz hogy a természet sem volt olyan veszélyben, mint ma.

6 Az 1930-40-es évektől Müller Géza a hazai természetfotózás első képviselői közé tartozott. Páratlan fotókat készített ma már ritkaságszámba menő madarakról. Visszaemlékezésében ezt írja:

7 „Az 1940-es évek vége feléig Geszt és vidéke a Hortobágyhoz hasonló madárparadicsom azzal a különbséggel, hogy ez a táj még zavartalanabb. A háború végéig a Tisza uradalom vadászterületéhez tartozott a környék nagyobbik része, beleértve a begécsi (5. kép) és fancsikai pusztákat (6. kép). Mivel a tulajdonosok nem vadásztak, ilyen szempontból is nyugodt volt ez a táj. Túzok Geszt környékén télen-nyáron tartózkodott, nem volt ritkaság a nyolcvan-kilencven fos csapat sem ". Hosszú és türelmes úton sikerült lencsevégre kapni a túzokcsapatot (7. kép). Amikor ezek a felvételek készültek nem gondoltam arra, hogy én csináltam először ilyen közeli túzokképeket, és még kevésbé arra, hogy talán az utolsókat is. Ez a kép egyébként több kiadványban, köztük külföldiekben, őrzi a békési puszták nem is oly régen még gazdag túzokállományának emlékét. A fotók egyedülállónak bizonyultak az akkori idők viszonylatában, mert a puszták őszi hangulatát idéző, hatalmas vadlibatömegekről eddig ilyen képek nem készültek (8. kép). A második világháborút követő esztendőkben sikerült még lencsevégre kapni a több ezres darutömegeket is (9. kép). Ilyen daruinvázió Geszt környékén nem volt többet.

8 1941 elején néhány képet elküldtem Kittenberger Kálmánnak a Nimród Vadászlap szerkesztőjének ". így lett Müller Géza 194l-l948-ig a Nimród természetfotósa. Öreg Leica és később Voigtlander Bessa fényképezőgépe ma már nagyon elavultnak számít, és nem veheti fel a versenyt a ma használt technikával. Egy dolog azonban nem pótolható, a régi természeti környezet. 1934-től 1950-ig lakott Geszten, de 1950-től 1975-ig is hivatali működésébe tartozott ez a táj. így a folyamatosság nem szakadt meg, csak a megfigyelési alkalmak ritkultak. 62