Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Körös–(Berettyó)–Maros közén előforduló védett puhatestűek (2004)

Domokos, T. - Lennert, J. (2000): A Körösök és a Berettyó puhatestűi - Crisicum (Szarvas), 3: 79-109. Juhász, P. - Kovács, T. -Ambrus, A. - Kavrán, V. (2004): Data to the knowledge of the mollusc fauna living in the Hungarian segment of the River Tisza (Mollusca: Gastropoda, Bivalvia) - Malakológiai Tájékoztató, 22: 97-130. Jegyzetek 1 A természetföldrajzban az Alföld tájai között a Körös-Maros köze szerepel. Metodikai okok miatt a Sebes-Körös és a Berettyó közti területet is vizsgálódásom tárgyának tekintem. 2 A magyar nyelvben használt puhányok, puhatestűek elnevezés közül a puhány a görög цакакоС, szónak a megfelelője. Ebből a melléknévből műszó képezhető a következő rövidítésekkel: \iaX(mal-), цоЛако-(та1асо-, malako-). A puhatestűekkel foglalkozó tudomány (-lógia) latin betűs átírásban tehát a malakológia. Természetesen használatos a tudományágon belül a puhatestűek elnevezésére latin eredetű szó is. A „mollis" lágy, puha melléknévből képzett a Mollusca, vagy magyarosan molluszka. Ez magyarul puhatestűt jelent. Salvini-Plawen (1972) a puhatestűek törzsét tüskés és héjas puhatestűekre osztja. A tüskéseken belül 3 (pajzslábúak, csatornáshasúak, bogárcsigák), a héjasokon belül 5 (csészecsigák, csigák, kagylók, ásólábúak, fejlábúak) osztályt különböztet meg. [Pelbárt, J. (2002): Magyarország Mollusca faunájának rendszertani összefüggései. Gráfon Kiadó. Nagykovácsi.] Hazánkban a puhatestűeknek csupán két osztálya képviselteti magát; a csigák (Gastropoda - görög eredetű szóösszetétel haslábút jelent) és a kagylók [Bivalvia - görög eredetű szó kétkopácsút, két (Ы-) részből álló burkolattal (valvis—» valvia) rendelkezőt jelent]. 3 A Berni Egyezmény (1990) az európai vadon élő növények és állatok és természetes élőhelyeik védelmével foglalkozik 4 Az EU Élőhelyvédelmi Irányelvei a listázott fajok megőrzéséhez speciális védett területek kijelölését írja elő, illetve a függelékében felsorolt fajok hasznosítását korlátozza. 5 A fáma szerint nagy forradalmár költőnk, Petőfi Sándor kedvenc étele a zsigereitől megszabadított zsírban sült éti csiga volt. 6 Holdas, S. - Pacs, I. - Virág, Gy. (1989): A csigahús termelése - Hamar Füzetek, 5. Gazda Kistermelői Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest. 7 ősmaradványai alapján végzett rétegtani leírás. 8 Korábban élt élőlények maradványai. A puhatestűek mészváza az esetek többségében igen jól konzerválódik, több száz millió évig is megőrződik az üledékekben. A legősibb puhatestű maradványok több mint fél milliárd évesek. Jelentőségüket növeli, hogy gyakori a tömeges előfordulásuk. Sok esetben kőzetalkotók, azaz a kőzet jelentős részét a puhatestűek mészváza teszi ki. 9 Bába K. (1979): Magyarországon védendő puhatestű fajok - Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Közleményeiből, 2: 25-30. 10 Az 1948-ban alakult International Union for Conservation of Nature and Natural Ressources/ Ternészetvédelem és Természetkutatások Nemzetközi Egyesülete rövidítése. 11 Az IUCN-ben 1963-ban vetődött fel a RDB -k megjelentetésének gondolata. Az első kötet 1866ban jelent meg. Magyarországon 1990-ben látott napvilágot Rakonczay Zoltán szerkesztésében. A vörös könyvekről általánosságban elmondható, hogy kategorizálásuk szubjektív; csak alaposan feltárt és populáció- és elterjedési terület dinamikájának ismeretében hatásos. Ez a kívánalom azonban ritkán teljesül, hiszen a populációk állapotát becsléssel szokták megadni. Ez különösen a kereskedelmileg értékes fajoknál (éti csiga, kagylók) kritikus. Örök probléma a de jure és de facto (jog szerint és ténylegesen). 41