Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Körös–(Berettyó)–Maros közén előforduló védett puhatestűek (2004)

E: (forrásokban) visszamaradt, reliktum faj MRLIUCN: E Előfordulása: Ausztria, Szlovénia, Magyarország (Tata?, Lukács-, Római-fürdő, Kacs, Diósgyőr, Miskolc), Románia egyes melegvizű forrásaiban. A Theodoxusok a tengerek visszahúzódását, a visszamaradó nagyobb sótartalmú egykori fenékforrásokban vészelték át. Régiónkban Körösladánynál a Sebes-Körös uszadékából 0 került elő. Ide megközelítően 80 km hosszú vízi út megtétele után került a Nagyvárad (Oradea) közeli Püspökfürdőről a Pece-patak közvetítésével. Területünkre a Fekete-Körös közvetítésével is lekerülhet Robogányból. Ebben az esetben is hasonló utat kell megtennie ennek a harmadkori

41 maradvány fajnak ahhoz, hogy elérje területünket. Megtelepedésének valószínűsége kicsi, hiszen állandó hőmérsékletű meleg forrásokhoz és azok kifolyóihoz kötődik. Jövőbeli elterjedését elősegítheti a klíma felmelegedése. Érdekes alsó- és középső-pleisztocén

42 előfordulása ismert Vésztőről. Az előfordulások 173-174 és 94-99 m mélységhez kötöttek. Feltételezhetően, mivel a jégkorban nagyobb volt a folyók esése és vízhozama, a fekete bödöncsiga a források vidékéről messzebbre elsodródhatott. Nem kizárt azonban az sem, hogy betemetődési helyén pusztult el. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy a folyamcsiga (Fagotia acicularis) is megtalálható fekete bödöncsiga vésztői fosszilis előfordulási helyén. Ez az együttes előfordulás néhány évtizede még tapasztalható volt a Sebesés a Fekete-Körös vízgyűjtőjében, Nagyvárad és Robogány héwizű forrásaiban. Ausztriában, Romániában és Szlovéniában is védettséget élvez. Irodalom: Jurcsák, T. (1969): Contributii la cunoaçterea faunéi malacologice de la Rabágani (Jud.Bihor) - Editura §tiinifica (Bucureti), 37-39. Mike, К. (1991): Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. AQUA. Budapest. 33