Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Domokos Tamás: Körös–(Berettyó)–Maros közén előforduló védett puhatestűek (2004)

közként használták. A szintén trópusokon található 30 cm-es méretű tritoncsiga (Charonia tritonis) háza pedig egyes területeken még ma is kürtként funkcionál. A római korban a tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris) sajtnedveiből állították elő a bíborszínűre festő színezéket. Ez a csiga a Földközi-tenger és ÉszaknyugatAfrika homokos partvidékén fordul elő. A nagyméretű, gyönyörű színekben játszó, irizáló gyöngyházrétegű csigákat és kagylókat a lakások legtöbbjében megtaláljuk egyszerű díszként, vagy valamilyen funkcióban (hamutál, víztartó, lámpa, szipka, színészeti díj, stb.). A hatás fokozása érdekében gyakran a héj felső rétegeit lecsiszolják, hogy felszínre kerüljön a szivárvány színekben pompázó gyöngy házréteg. Ez utóbbi az intarziák, berakások kedvelt anyaga. Puhatestűek a tudományban. A korábbiakban már esett szó arról, hogy a régészeti leletek közt gyakran találkozunk molluszkák mészvázával. A mészvázak segítségével tudjuk rekonstruálni például az egykori kereskedelmi útvonalakat, étkezési és temetkezési szokásokat, továbbá következtethetünk az egykori népesség számára is. A geológia segédtudományai közé tartozik a biostratigráfia

7 is. Ez a tudományág az őslénytant és rétegtant kapcsolja össze. Abban az esetben, ha a puhatestű fossziliákon

8 alapszik a rétegtani beosztás, akkor malakosztratigráfiáról beszélünk. Ennek a lényege, hogy a különböző rétegek korát a fosszilisan előforduló karakter fajok, fajcsoportok alapján ítéljük meg. [Pl. a tihanyi kecskeköröm a Congeria ungulacaprae névre keresztelt kagyló búbja. Előfordulása a felső-pannon (2-5 millió éve) csökkentsósvizű tenger jelenlétére utal.] Itt szándékozom megjegyezni, hogy a puhatestűek mészvázába beépült C14-es izotóp segítségével meghatározható a mészváz abszolút kora is. A puhatestűek héjmaradványai fontos szerepet játszanak a környezettani (ökológiai) kutatásokban is. Itt az aktualitás elvét használjuk, amikor feltételezzük, hogy a ma is élő fajok közel hasonló környezetet igényelnek mint elődeik, őseik. A több ezer vagy millió évvel ezelőtti üledékekből kinyert mészvázak alapján, következtetni tudunk az őskörnyezetre is. (Az üledék csak szárazföldi fajokat tartalmaz —» nagy valószínűséggel a szárazföldön képződött. A folyami faj okát tartalmazó üledék vegyesen tartalmaz szárazföldi és vízi elemeket —> árterületen képződött.) A XX. század utolsó negyedében lépések történtek arra, hogy a puhatestűek mészvázai is bekerüljenek a negyedkori klímarekonstrukció fegyvertárába. Hazánkban - malakológiai alapon - két módszerrel történik az őshőmérséklet meghatározása. Az egyik metódus az előforduló csigák hőmérsékleti szélsőértékeihez köthető környezetigénye alapján (malakohőmérő); a másik módszer pedig, egy adott faj hőmérséklettől függő méretének kiértékelésével adja meg a konkrét hőmérsékleti értékeket (alakhőmérő, morfohőmérő). Mindkét eljárás statisztikai módszerekkel dolgozik. Jelen írásomat azoknak ajánlom, akik - indíttatásuktól függetlenül - érdeklődést mutatnak a puhatestűek törzse iránt, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, s akik számára az izgalmas és szép dolgok nem méret- és nem sebességfüggőek. 23