Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 6. (Békéscsaba, 2004)

Kertész Éva: Védett növényfajok a Dél-Tiszántúlon. II.

Az alábbiakban bemutatásra kerülő védett, és fokozottan védett növényfajok közül néhány kerül e cikkben részletesebb bemutatásra. A fotók előtt a fajokra vonatkozó legszükségesebb információk szerepelnek, amely segítséget nyújtanak a növényfajok gyors felismeréséhez és azonosításához. 1. Gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) Az egyetlen ép levelű európai páfrányféle. A levelei rózsásan állnak. A levél nyeles, 10-60 cm hosszú. Lemeze nyelv alakú, ép szélű, néha kissé fodros. Válla szíves, kissé bőrnemű, színe gyengén fénylő. A spóratok-csoportok a lemez fonákán szálas barna, párhuzamos sávokban helyezkednek el, és a középérhez ferdén állnak. Előfordulása: a síkságokon főleg fedetlen kutakban találjuk. Ecsegfalva, Királyhegyes. Természetvédelmi értéke: 2000 Ft. 2. Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) 40-80 cm magas páfrány. A levelek kétszeresen szárnyaltak, alakjuk hosszúkás tojásdad. A levélszárnyacskák szálkásan hegyes fogazottak. A levélgerinc halványbarna pelyvaszőrös. A fátyolkák vese alakúak. Előfordulása: ártéri ligeterdőkben, Biharugra, Doboz, Marói-erdő. Füzesgyarmaton a Hosszúi-erdőben ültetett erdei fenyvesben él. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft. 3. Buglyos boglárka (Ranunculus polyphyllus) Sókedvelő síksági növény. A kistermetű faj 5-15 cm magas. A tőlevél nyeles többnyire hármas csúcsú, a vízbe alámerült levél lemez nélküli, szálas, örvökben álló. A virágzat laza, a hosszú kocsányokon fejlődő virágok sárga színűek, a szirom 2-3 mm hosszú. Virágzási ideje: április-június eleje. Előfordulása: a Tiszántúlon legjellemzőbb termőhelyei a sekély, nyárra kiszáradó szikes vizű pocsolyák. Békéscsaba, Szabadkígyós, Szentes, Cserebökény, Nagyszénás, Zsadány. Természetvédelmi értéke: 2000 Ft. 4. Tavaszi hérics (Adonis vernalis) 20-30 cm magas évelő növény. Magányos virágai 3-6 cm átmérőjűek, sugarasan szétálló szirmaik fénylő sárgák. Levelei sűrűn állók, keskeny szálasak, sallangosak. Csészelevelei ibolyás futtatásúak. Barna aszmagtermései felálló terméscsoportot alkotnak. Virágzási ideje: március-április. Előfordulása: sztyeppréteken, löszgyepekben. 9