Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 5. (Békéscsaba, 2003)

Baranyai Lívia: A Battonyai Parázs-tanya régészeti lelőhely feltárása során előkerült ásvány- és közetlelettárgyak vizsgálata

gyike a területen kis távolságon belül megtalálható. Az Alpok és a Kárpátok egyéb területeit más típusú kőzetek építik fel. A tűzkő eszközök valószínűleg a Kárpátokon kívüli eredetűek. A lelettárgyak használati tulajdonságaira, célszerűségére vonatkozó adatok a) A csillámpalák jól hasíthatok, táblás formájúra alakítható, tömegében kvarcból és csillámból (a vizsgált minták főleg muszkovitból) álló kőzetek/Őrleményük kerámiák soványítására alkalmas. b) A vizsgált homokkövek kemények, kovás kötőanyagúak, egyenletes szemcseméretűek. őrlésre alkalmasak, pados kifejlődésűek, jól fejthetők és formálhatók, egyenletes sík felületet adnak. c) A bázisos kőzetek (diabáz) és metamorf származékaik (zöldpala, amfibolitpala) mindegyike bontott, átalakult változat, amely tulajdonság víztartalmú ásványok (aktinolit, amfibol, klorit) megjelenésével a megmunkálhatóságot javítja az ép kőzet ridegségével szemben. A már palásodott, metamorf változatok jobban hasíthatok és élezhetők is, mert az irányított palás szerkezet megkönnyíti a megmunkálást. A bázisos kőzetek és metamorf származékaik szerszámként való felhasználásának alapja: ezek sajátos szövetiszerkezeti adottsága, tömöttség, nagy fajsúly, keménység mellett is bizonyos rugalmasság, kopásállóság, egyenletes vagy egy irányban való jobb faraghatóság. A lelettárgyak közel 70%-át kitevő kisméretű pattintott kőeszközök javarésze Si0

2 anyagú, mikrokriptokristályos illetve amorf változat: kalcedon, achát, jáspis illetve obszidián ,valamint tűzkő. Ezekre a nagy keménység, a tömött szövet, ridegség, a kagylós törésből adódó pattinthatóság és az élképződés jellemző. 24