Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 5. (Békéscsaba, 2003)

Tóth József: Önéletrajzi vázlat

hidrogeológus vette figyelembe és dolgozta ki ennek számos aspektusát magas színtű elméletté vagy gyakorlati alkalmazássá, mint például: Freeze és Witherspoon (1967), Williams (1968, 1970), Deere és Patton (1971), Domenico és Palciauskas (1973), Schwartz és Domenico (1973), Galloway (1978), Winter (1978), Garven és Freeze (1984) és Garven (1989), hogy csak néhányat említsek. Én tovább folytattam a lehetséges következmények kutatását. Először is egy közép-albertai község krónikus vízkészlet problémájára alkalmaztam az elméletemet. Jó szerencsével, találtam vizet. Próbaszivattyúzás egy, az áramlási elméletem alapján kitűzött, sikeres kúton, Olds, Alberta, Kanada, 1964 (magam a jobb szélen). A település annyira hálás volt, hogy egy bronz emléktáblát állíttatott a községházán. Végül is, a kutatás teljes terve, a feltárás és az Olds község számára történt felszín alatti vízszolgáltatás kifejlesztése képezték az alapját a Ph.D. dolgozatomnak, melyet 1965-ben Utrechtben védtem meg (Tóth, 1966). Ez után nekiláttam felderíteni a kapcsolatokat: egy oldalról az áramlási rendszerek, más oldalról talajtípusok, a talaj ásványi anyag tartalma, mechanikai állapota, mállási tulajdonságai, és a felszín alatti vizek vegyi összetétele között (Tóth, 1971, 1999). Később születtek meg gondolataim a geológiai időkben számított nem stacionárius gravitációs áramlásról (Tóth, 1978), a kőolaj vándorlás általánosított hidraulikus elméletéről (Tóth, 1980), a közettest eróziós lekopás okozta elasztikus tágulása, mint a szubhidrosztatikus pórusnyomás okáról (Tóth és Corbet, 1986), a mélységi vizek áramlásának a szerepe az olajgeológusok „geokémiai kéményének" a kialakulásáról (Tóth, 1996), a nukleáris üzemanyag-hulladék felszín alatti vízáramrendszerekre alapozott biztonságos elhelyezésének módjáról (Tóth és Sheng, 1996). 12