Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 4. (Békéscsaba, 2002)

RÉTHY ZS. (1977c): A békéscsabai madártani gyűjtemény - Élet és Tudomány, 36.évf., 475.p. RÉTHY ZS. (1996a): Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővíz-csatorna életközösségéhez (1970-1995) - Natura Bekesiensis (Békéscsaba), 2: 5-36.

pp. RÉTHY ZS. (1996b): Gerendás tájtörténete és élővilága - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 16: 29-47.pp. RÉTHY ZS. (1996c): Gondolatok ( a madártan tükrében) a természettudományi gyűjtemények néha mostoha sorsáról - Natura Bekesiensis (Békéscsaba), 3: 15-28.pp. SOÓS L. (1943): A Kárpát-medence Mollusca-faunája.Budapest. TARJÁN T. (1917): A kucsmás billegető: Motacilla flava feldeggi újabb előfordulása - Aquila, 24.évf. 277.p. TARJÁN T. (1930): Békéscsaba és vidékének madárvilága. In: Békéscsaba történelmi és kulturális monográfiája (szerk.:KORNIS GÉZA). Békéscsaba. l-27.pp. TARJÁN T. (1938): Újabb adatok Békéscsaba vidékének madárvilágához -Aquila, 42-45. évf. 42-45.pp. TIRJÁK L. (1979): A békéscsabai „Halastó" élővilágáról - Múzeumi Híradó (Békéscsaba), 9: 21-22.pp. VARGA A. - PINTÉR L. (1972): Zur Problematik der Gattung Hygromia RISSO 1826. - Folia Historico - Naturalia Musei Matraensis, 1: 121-129. Helytörténet BAUKÓ T. (1987): Településperemi térképek vizsgálata távérzékelés segítségével. In: A távérzékelési alkalmazások с konferencia előadásai (Békéscsaba). 285-295.pp. CZEGLÉDI

I. (2000): Békéscsaba Megyei Jogú Város közterületi nevei. Békéscsaba. JANKOVICH B. DÉNES (1991): Középkori települések a mai Békéscsaba határában. In: Békéscsaba története - I. (szerk: JANKOVICH &ERDMANN) 180-190.pp. LÜKŐ G. (1974): Hajósutak Gyula környékén - Új Auróra, 122-127.pp. PALOV J. (1985): Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 8: l-118.pp. 15