Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Csizmazia György: Tűnődés az épített és természetes környezet harmonikus emberi kapcsolatának pedagógiájáról

a szombatonkénti természetismereti gyermekfoglalkozások hálózata. Nemzedékek nőttek föl e foglalkozásokon, s nyári természetismereti táborainkban, e „gondolkodást", gondolatiságot elsajátítva. Kérdéskörünk másik oldala a pedagógusképzés környezetvédelmi és pedagógiai tartalma. Ismerjük a vitákat %

a NATról. Az első változatban nem szerepelt a környezetvédelmi oktatási blokk, csupán a természettudományi részbe került bele. A legújabb változatban, úgyiátszik, a fő szempont a természetismeretek elsajátításán lesz, ezt kb. 15 %-os óraszámmal gondolják. A Művelődési Minisztériumnak, jelenbeni környezetvédelmi stratégiája szerint, legfontosabb a szemléletformálás. Elképzelhető, - és szerintem kívánatos volna - hogy az új környezetvédelmi törvény elfogadása után (már elfogadták) a környezetvédelmi oktatás-nevelés felügyelete a KTM-től átkerülne az MM-be. Teljes mértékben helyes az MM elutasító álláspontja, miszerint nem helyesli azt a gyakran hangoztatott követelést, miszerint a környezetvédelmi oktatást általánosan be kellene vezetni. Helyes az MM véleménye, miszerint a már meglévő oktatási-nevelési hálót kell fejleszteni és finomítva eredményessé, gyakorlatiassá tenni. így például a pedagógusképzés környezetvédelmi képzésének stratégiáját finomítani, kiterjeszteni a bölcsészkarokra is. Ez nehéz, sokszor reménytelennek tűnő dolog, sajnos?! Könyvek, tankönyvek is hiányoznak..., a meglévők pénzügyi hiányai nehezítik az úton járást. A környezeti nevelés szempontjából a biológus hallgatók részére az ökológia a legfontosabb stúdium, de... olyan könyv, amelyik szakmai szempontból tökéletesen megfelelő, nincs! Az ökológiai kislexikonról (Széky Pál munkája) pl. Juhász Nagy Pál így ír: „...ez a könyv olyan gyönge s kártékony kompiláció,..." 82