Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Varga Zoltán: A Dobozi Sebesfoki-erdő nagylepke-(Makrolepidoptera) faunakutatásának eredményei

fogyasztják. Ilyen gubót mi is találtunk a Sebesfokierdőben, de a lepke is több ízben jött fényre, 1994-96. április-június-ban. Ptilodontella cucullina (DENIS & SCHIFFERMÜLLER 1775) - csuklyás púposszövő: Elegyes lomberdőkre és keményfás ligeterdőkre jellemző, euroszibériai eltérjedésű faj, amelynek fő tápnövényei a hárs- (Tilia-) fajok. Domb- és hegyvidéken általánosan elterjedt, az Alföldön viszont nagyon lokális. Gyertyános- és gyöngyvirágostölgyesekből, valamint keményfás ligeterdőkből ismerjük. A Sebesfoki-erdőben a lepke több ízben jött fényre, 1994-96. április-júniusban, illetve augusztusban. Arctomis l-nigrum (MÜLLER 1764) - L-betűs gyapjaslepke: Kőrisben gazdag lomberdőkre jellemző, euroszibériai elterjedésű faj, amelynek előfordulásai az Alföldön gyakorlatilag a keményfás ligeterdőkre korlátozódnak (Bátorliget, Lónyai-erdő, Bockerek stb.). A Sebesfoki-erdőben júniusban nem ritka, azonban a mesterséges fényen csak késő éjjel (11 óra után) jelenik meg. Catephia alchymista (DENIS & SCHIFFERMÜLLER 1775) fekete övesbagoly: Pontomediterrán elterjedésű faj; hernyója tölgyön él, a lepke a természetközeli állapotú tölgyesekre jellemző. Védett faj, amely elterjedési területének nagy részén ritka, veszélyeztetett állat. Alföldi előfordulási adatai főleg a Nyírségből és а Вereg-Szatmárisíkról, nagyobb kiterjedésű tölgyesekből vannak. Általában mindenütt csak csekély példányszámban előforduló faj, amelynek példányait a mesterséges fény is csak mérsékelten vonzza. 44