Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Varga Zoltán: A Dobozi Sebesfoki-erdő nagylepke-(Makrolepidoptera) faunakutatásának eredményei

fokozva az amúgy is eléggé előrehaladott pangó vízi eutrofizációs folyamatot. A terület értékére már a Doboz nagyközségről megjelent, említett tanulmánygyűjtemény felhívta a figyelmet, külön is utalok Domokos Tamás (csigák), Kertész Éva és Körmöczy László (növényzet) munkáira. Ezekből a tanulmányokból, és saját, alább közlendő eredményeimből is az tűnik ki, hogy az erdő egyike azon - mára már nagyon kevés - maradványterületeknek, ahol az Alföldre a korábbi hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú időszakokban a környező hegyvidékekről átterjedt reliktum-jellegű elemek fennmaradhattak. Ezt bizonyítja az erdő eddigi botanikai vizsgálata is, amelynek során eddig az alábbi védett fajok előfordulását sikerült megállapítani: Ophio-glossum vulgatum, Dryopteris carthusiana, Scilla bifolia agg., Platanthera bifolia; egyéb fontosabb növényfajok: Acer tata-ricum, Anemone ranunculoides, Convallaria majális, Hedera helix, Lithospermum purpureo-coeruleum, Melica altissima, Peucedanum alsaticum, P. palustre. Faunisztikai - állatföldrajzi szempontból jelentősebb lepkefajok Jelen dolgozatban csak azokkal a fajokkal foglalkozunk, amelyek faunisztikai-állatföldrajzi szempontból érdekesebbek, illetve természetvédelmi jelentőséggel bírnak. A Sebesfoki-erdőben megfigyelt, illetve begyűjtött nagylepkefajok teljes listáját egy következő, részletesebb dolgozatban közöljük. Eriogaster lanestris (LINNAEUS 1758) - barna gyapjas-szövő: A Berni Konvenció által védett, Európa nagy részén kipusztulóban lévő faj. Ennek fő oka a kökényes sövények, szegélycserjések eltűnése. Hernyója jellegzetes fészkekben él a tápnövényen (Prunus spinosa); egy-egy 39