Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 3. (Békéscsaba, 1996)

Réthy Zsigmond: Adatok a gondolatok (a madártan tükrében) a természettudományi gyűjtemények néha mostoha sorsáról

múzeumban megtanulta a madártömést, de megismerkedett korának legjelentősebb természettudósaival is, így Brehmmel is állandó levelezésben állt. Madártani gyűjteménye, melyet a MNM-nak ajándékozott, 173 faj 1360 példányát tartalmazta, melyek jelentős része a Körösök vidékéről és a Csaba körüli pusztákról származott. Kéziratait is a MNM-nak adományozta, melyek túlnyomó része elkallódott. Töredék, maradék ornitológiai jegyzeteit Csörgey Titusz dolgozta fel egy évszázada. Ha életében nem ragaszkodik ahhoz, hogy madártani kézirata csak magyarul jelenhet meg (legalábbis első kiadásra), minden valószínűség szerint ma ő számítana a világ első számú ornitológusának, az egyetemes madártan alapítójának. Ne feledjük erős megyei kapcsolódását, még ha eredményei nagyrészt elvesztek is, de munkássága példaértékű volt sokunk számára. Sztraka Károly (1803-1863): mezőberényi és pozsonyi tanulmányait követően már kész tanárként került Csabára 1825 májusában. Haan Lajos írta róla, hogy: „Sztraka sokban kitűnő talentum. О jó festesz, ügyes vadász, szenvedélyes természet vizsgáló, jeles pomolog, meglehetős költő"... „О a magyar természet vizsgáló társaságnak is tagja s annak gyűléseiben azelőtt élénk részt vett"... „Petényi Salamonnal, a nemzeti múzeum őrével folyvásti tudományos levelezésben állott, s az általa saját kezűleg kitömött alföldi ritkább madár és emlős fajok most is a Múzeum termeit díszesítik." (1858-ban írta ezt Haan.) „Említendő még az is, hogy О a Magyar Nemzeti Múzeum segédtagja és a Magyar Kertészeti és Gazdasági Társulat rendes tagja és megbízottja." Petényi a jegyzeteiben sokszor említi Sztrakát és a Békés megyei gyűjtési pontokat. Gyűjteménye és jegyzetei - Petényiéhez hasonlóan - mára teljesen elvesztek, esetleg a jegyzetek egy része valahol kallódik... 20