Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővízcsatorna életközösségéhez (1970–1995)

Natura Bekesiensis - 2., Békéscsaba, 5-36., 1996. ADATOK ÉS GONDOLATOK A BÉKÉSCSABAI ÉLŐVÍZ-CSATORNA ÉLETKÖZÖSSÉGÉHEZ Réthy Zsigmond Mottó: Csak a változás állandó... Összegzés A Békéscsaba város kül- és belterületén Veszélytől Sikkonyig átfolyó Élővíz-csatorna ö ko faunáját elemzi e dolgozat. Az Élővíz-csatorna és szegélyzónája 1989 óta helyi (megyei) természetvédelmi értékként van nyilvántartva. (Helyrajzi száma: 0304-0312-0414-01410. Kezelője a KÖVIZIG és Békéscsaba Város Önkormányzata.) Védett az Élővíz-csatorna mindkét partjának növényzete, állatvilága és tájképi értékei a veszelyi hídtól (a szifontól) a sikkonyi gátőrházig, a gerlai Ó-Körös (egykor Fehér-Körös) és az Élővíz-csatorna találkozási pontjáig. Kiemelt szép részletei Békéscsabán: az Árpád sornak a Gyulai út és a Bajza utca közti szakasza (gesztenye és szomorúfűz fasorok), valamint a Degré utca és az Erdélyi sor közötti szakaszon a csatorna mellett húzódó szép öreg kocsányos tölgyek övezte sétány, a túloldalon pedig a platánfasor. A városon kívüli szakaszokon kocsányos tölgy, fehérnyár, éger és fehérfűz ligetek, illetve öreg példányaik (hagyásfák) díszítik a tájat. Az arra érdemes egyedi öreg fák (Bandikafa, Cimborafa stb.) külön jogi védelmet kaptak (Réthy, 1990). A terület szinte felbecsülhetetlen jelentősége - a vitathatatlan esztétikai értéke mellett - az ökológiai folyosót be5