Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 2. (Békéscsaba, 1996)

Réthy Zsigmond: Adatok és gondolatok a békéscsabai Élővízcsatorna életközösségéhez (1970–1995)

Hüllők Mocsári teknős (Emys orbicularis): а terület lapos partú részein többfelé is megfigyelhető. Szinte minden évben sikerült néhány példányt megfigyelni, még a csatorna szennyezett időszakában is. Állománya most is szaporodik, hiszen különböző méretű fiatal és idősebb állományok egyaránt láthatók. Fürge gyík (Lacerta agilis): a leggyakoribb hüllő a területen. A gátoldalban, ösvényeken és apró füves tisztásokon sokszor találkozhatunk velük. Vízisikló (Natrix natrix): az egész vizsgált területen előfordul folyamatosan, de nagyméretű, idős példányokat kb. 25 éve már nem lehet látni. Madarak Szürke gém (Ardea cinerea): egyes példányok nyáron és őszszel táplálékszerzés céljából keresik fel a sekélyebb partszakaszokat. Kiskócsag (Egretta garzetta): nyári kóborlásukkor rendszeresen láthatunk egy-két példányt a csatornaparton táplálkozni a csatorna Békés felé húzódó szakaszán. Bakcsó (Nycticorax nycticorax): rendszeresen előfordul néhány fiatal és öreg példány egyaránt nyaranta, az előzőkhöz hasonlóan. Pocgém (Ixobrychus minutus): a nádszegélyek nem túl gyakori, de állandó fészkelője az egész csatornaszakaszon. Fehér gólya (Ciconia ciconia): a viszonylag nagyszámú békéscsabai fészkelőállomány tagjai keresik fel rendszere19