Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)
Deli Tamás - Fehér Zoltán: Réslakó csigafajok a Kárpátokban
Összefoglalás A réslakó kárpáti fajok közül a legfontosabb csoportot kétségtelenül a sokat emlegetett Agardhiella genusz jelenti, hiszen a Kárpátok területén tíz fajuk fordul elő (SUBÁI P. 2011). Ráadásul fajaik zöme endemikus, amelyek a Kárpátoknak csak ezt a kicsiny, délnyugati szögletét lakják. Ez nem véletlen, hiszen itt a legerősebb a balkáni hatás a Mollusca faunában. Nem véletlen az sem, hogy ezen a területen - amelyet Banaticum néven önálló állatföldrajzi alrégióként szokás megkülönböztetni - találjuk a réslakónak tekinthető fajok többségét is, hiszen ez az életforma a Balkán karsztterületein a leginkább jellemző Európa délkeleti részén (DELI T. 2010; DELI T. - SUBÁI P. 2011). Az egyik ilyen nevezetes réslakó faj a Troglovitrea argintarui, amely egy endemikus és monotipikus genusz egyetlen ismert faja. A legközelebbi rokonai a Kaukázusban tenyésznek. Hozzá hasonlóan szintén itt endemikus a Vitrea jetschini és a közelmúltban leírt Vitrea szekerest is. Ez a két faj a legnagyobb Vitrea a Kárpátok területén. A Vitrea botterii a Déli-Kárpátok területén szétszórva, de több helyen előfordul, legközelebbi lelőhelyei azonban a montenegrói partvidéken, mediterrán éghajlaton találhatóak. Ehhez nagyon hasonló elterjedési kapcsolatokat mutat a Platyla wilhelmi is (DELI T. - SUBÁI P. 2011). Az itt endemikus fajokon kívül találunk olyan réslakónak tekinthető fajokat is, amelyek jóval nagyobb areával rendelkeznek, de elterjedésük központja Dél-Európa. Ide tartozik a hazánkban is előforduló Vitrea subrimata (a Kárpátokban/ maritae és f. litoralis is), illetve az Oxychilus depressus. Nagyon gyakran találkozhatunk ezeken az élőhelyeken a Kárpátokban szintén nagy fajszámmal előforduló Platyla fajokkal. A Platyla fajok nem kifejezetten tekinthetők réslakóknak, de bizonyos fajaik legnagyobb gyakoriságban és egyedszámban a réslakó fajok mellől kerülnek elő: különösen az apró termetű Platyla similis és Platyla perpasilla, illetve az észa- kabbi területen ezen utóbbi fajt felváltó Platyla microspira, valamint a kissé nagyobb termetű és a Kárpátokon kívül csupán a montenegrói partvidéken előforduló Platyla wilhelmi. Ezen utóbbi faj Románia területére - és egyben az egész Kárpátokra - nézve új faunaelem, első ízben az Agardhiella kutatás során sikerült regisztrálnunk előfordulását (DELI T. - SUBÁI P. 2011). A Kárpátok mészkővidékein a megfelelő helyen vett talajmintákban, akár 40-50 szárazföldi csigafaj héja is előkerülhet, amelyek természetesen nem mind obiigát réslakók. Leggyakrabban a Faustina faustina (ROSSMÄSSLER, 1835) faj különféle formáival, a Morlina glabra striata (WESTERLUND, 1881) 72
