Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)

Deli Tamás - Fehér Zoltán: Réslakó csigafajok a Kárpátokban

Az egyik legfurcsább kinézetű szájadékkal rendelkező Agardhiella. Ehhez nagyon hasonló szájadékformával rendelkező fajokat a Kárpá­tokon és a hozzá kapcsolódó északkelet-szer­biai hegyvidéken kívül csak az illyr területeken találtak: Horvátország déli részén, Monteneg­róban és Észak-Albánia karsztterületein. Az A. grossui mai ismereteink szerint a Vulkán­hegység délnyugati csücskétől délre fekvő karsztvidék endemikus faja, Baia de Arama településtől délre. Különösen a Ponoarele falu­ban lévő Zaton-barlang előtti töbör mész­kőüregeiből került elő nagyobb számban, de sikerült megtalálni egy ettől néhány km-re délre lévő elszigetelt előfordulását is a Jupánesti falu mellett lévő Epuran barlang környékéről. Agardhiella grossui (ZILCH, 1958) Agardhiella incerta GROSSU, 1987 Az A. incerta héjak fog nélküli szájadéka és az egyszerű szájadékszél azt a benyomást kelti, hogy példányai szubadult egyedek lennének. A. V. GROSSU (1987) azt gondolta, hogy ezek a héjak az egyik Agardhiella juvenilis egyedei, amelyek ugyanúgy a Duna hordalékában for­dultak elő. A későbbi gyűjtések azonban bizo­nyították, hogy ennek a taxonnak a külön­állósága megalapozott. A Kárpátok délnyugati részének csak egy igen szűk szegletét lakja. A Duna mindkét oldalán - Moldova Veche tele­püléstől Portile de Fier településig - egy kes­keny sávban, mészkő alapkőzeten található az elterjedésének súlypontja, de a Néra-völgy szur­dokrendszeréből is előkerült több példányban, ahol a már említett A. domokosi fajjal él együtt. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom