Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 13. (Békéscsaba, 2012)

Deli Tamás - Fehér Zoltán: Réslakó csigafajok a Kárpátokban

Az egyik legfurcsább kinézetű szájadékkal rendelkező Agardhiella. Ehhez nagyon hasonló szájadékformával rendelkező fajokat a Kárpátokon és a hozzá kapcsolódó északkelet-szerbiai hegyvidéken kívül csak az illyr területeken találtak: Horvátország déli részén, Montenegróban és Észak-Albánia karsztterületein. Az A. grossui mai ismereteink szerint a Vulkánhegység délnyugati csücskétől délre fekvő karsztvidék endemikus faja, Baia de Arama településtől délre. Különösen a Ponoarele faluban lévő Zaton-barlang előtti töbör mészkőüregeiből került elő nagyobb számban, de sikerült megtalálni egy ettől néhány km-re délre lévő elszigetelt előfordulását is a Jupánesti falu mellett lévő Epuran barlang környékéről.

Agardhiella grossui (ZILCH, 1958)

Agardhiella incerta GROSSU, 1987

Az A. incerta héjak fog nélküli szájadéka és az egyszerű szájadékszél azt a benyomást kelti, hogy példányai szubadult egyedek lennének. A. V. GROSSU (1987) azt gondolta, hogy ezek a héjak az egyik Agardhiella juvenilis egyedei, amelyek ugyanúgy a Duna hordalékában fordultak elő. A későbbi gyűjtések azonban bizonyították, hogy ennek a taxonnak a különállósága megalapozott. A Kárpátok délnyugati részének csak egy igen szűk szegletét lakja. A Duna mindkét oldalán - Moldova Veche településtől Portile de Fier településig - egy keskeny sávban, mészkő alapkőzeten található az elterjedésének súlypontja, de a Néra-völgy szurdokrendszeréből is előkerült több példányban, ahol a már említett A. domokosi fajjal él együtt.

58